A jószándékú vegyész, aki talán a legtöbb környezetszennyezésért felelős

Az ózonréteg pusztítója

Midgley következő problémás agyszüleménye a klorofluorkarbonok (CFC-k) használata volt. A CFC-k a korabeli hűtőszekrények egy régóta fennálló hibáját voltak hivatottak orvosolni – ezek a szerkezetek akkoriban rendkívül veszélyesek voltak.

„A legalkalmasabb korai hűtőanyagok az éter és az ammónia voltak, mindkettő igen gyúlékony” – magyarázta Tom Jackson szakértő. Beszámol egy esetről, amely az 1893-as chicagói Világkiállításon történt: egy ott kiállított ipari méretű hűtőgép kigyulladt, majd felrobbant, 17 tűzoltó halálát okozva. „A körülbelül 30 évvel később elterjedt otthoni hűtőszekrények már kén-dioxidot használtak, amely bár nem gyúlékony, rendkívül mérgező. Ennek az anyagnak a szivárgása egész családokkal végzett álmukban.”

A GM hűtőszekrény-részlege, a Frigidaire már évek óta veszteségeket könyvelt el. Midgley ezért nekilátott egy csoport tudóssal egy olyan hűtőanyag kifejlesztésének, amely se nem mérgező, se nem gyúlékony. 1930-ban megtalálták a diklorodifluormetánt, amelyet „freon-12” néven helyeztek forgalomba. Ez volt a világon elsőként használt CFC. Biztonságosságának bemutatására Midgley belélegezte, majd balesetmentesen elfújt egy gyertyát.

A freon hamar elterjedt, és a hűtőszekrények és más hűtőberendezések mellett az aeroszolok hajtógázaiban is használták. Midgley azonban nem tudta, hogy a CFC-k károsítják a Föld ózonrétegét, amely védi a földi életet az űrből érkező ultraviola-sugárzástól. Emellett ezek úgynevezett „szuper-üvegházhatású” gázok, amelyek még a szén-dioxidnál is nagyobb mértékben segítik elő a felmelegedést és a klímaváltozást.

Habár a freon és más CFC-k használatát betiltották, illetve nagy mértékben korlátozták az elmúlt évtizedekben (az 1987-es montreali jegyzőkönyvvel kezdődően), a korábban kibocsátott gázok továbbra is a Föld légkörében vannak. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai szerint a CFC-k átlagos légköri élettartama mintegy 140 év.

A maga korában ünnepelt Midgley szakmájának szinte minden neves díját elnyerte. Az Amerikai Vegyészársaságtól megkapta a Willard Gibbs-érmet, a William H. Nichols-érmet, a Priestley-érmet és a Perkin-érmet egyaránt. A TEL és a freon mellett további 170 szabadalmat tudhatott magáénak. Nagy sikerű találmányainak rettentően káros mivolta csupán az utóbbi évtizedekben vált nyilvánvalóvá.

Nem tekinthető azonban a vegyész egyedül felelősnek az általa feltalált anyagok által okozott károkért. A korban – ahogy gyakran napjainkban is – a cégek sokszor semmibe vették a termékeik által gyakorolt környezeti és egészségügyi hatásokat, legtöbbször alábecsülve azokat, vagy elhanyagolható problémának tartva őket. Mindemellett ekkoriban a maihoz fogható törvényi szabályozás sem létezett.

A CFC-k esetében Midgley egyáltalán nem tudhatott káros hatásaikról. „Szerintem méltánytalan lenne Midgley-t kritizálni a CFC-kkel kapcsolatban végzett munkájáért” – mondta Jackson. „Praktikus megoldásként szolgáltak egy kereskedelmi problémára, oly módon, amelyről Midgley és mások úgy gondolták, biztonságos.”

Hozzáteszi azonban a szakértő, hogy az ólom káros hatásait ellenben már régóta ismerték az 1920-as években. „Biztosan tudott a lehetséges egészségügyi károkról, mégis tovább folytatta a munkát.”

Midgley 1940-ben elkapta a poliovírust (a népszerű nevén gyermekbénulásnak nevezett betegség kórokozója), ami jelentősen korlátozta mozgásában. Továbbra sem lankadó találékonyságát bizonyítja azonban, hogy kifejlesztett magának egy csörlőkből és szíjakból álló rendszert, amellyel könnyebben kelhetett ki az ágyból. E találmánya lett azonban a veszte is: 1944. november másodikán ennek szíjaiba gabalyodva találták megfulladva.

1. Ismert veszélyek
2. Az ózonréteg pusztítója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai