Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban

2019. február 27. 18:09 Múlt-kor

1830-ban az Egyesült Államokban egy lóerő és gőzerő közötti küzdelem jelezte a világnak, hogy az ipari forradalom örökre megváltoztatta a közlekedést, olvasható Christopher Klein history.com-on megjelent cikkében.

Korábban

Bizonytalan találmány

Az ipari forradalom korai szakaszában az Egyesült Államokban 1830-ban létrejött Baltimore és Ohio Vasút sínjein még ló vontatta kocsik közlekedtek. A társaság és befektetői tudták, hogy csak gépi erővel fog tudni működni tervezett 380 mérföldes (kb. 610 kilométeres) vonala a Maryland állambeli Baltimore és a Nyugat-Virginia állambeli Wheeling között. 1868-ban a Marylandi Mechanikai Művészetekért Intézetben tartott egy előadást az intézmény egyik alapítója, John H.B. Latrobe, aki arról mesélt, hogyan jelezte elő egy állat és gép között tartott verseny a jövő irányvonalát a közlekedésben.

Brit mérnökök kételkedtek abban, hogy gőzmozdonnyal legyőzhetők-e a meredek emelkedők és éles kanyarok a tervezett vonalon, amely a Patapsco folyó mellett futott. A pénzüket féltő befektetők egy autodidakta feltalálóhoz és üzletemberhez, a 39 éves New York-i Peter Cooperhöz fordultak. Coopernek nem volt túl sok tapasztalata a vasutakkal, de valódi feltalálói elmével rendelkezett. „Volt egy természetes ügyességem dolgok kieszeléséhez” – emlékezett vissza a Boston Herald című lap 1882. július 9-i számában.

Korábban saját maga készített egy dupla bojlert New York-i ragasztógyárához, és gőzgéppel működő méteráru-vágógépet és hajóvontató szerkezetet is tervezett már – ez utóbbit azért utasították vissza az Erie-csatorna kezelői, mert a lovas vontatók és takarmányosok munkáját vette volna el. Még egy önringató bölcsőt is szabadalmaztatott, melyen volt egy ventilátor a rovarok elűzésére, és egy zenegép, amely altatót játszott.

„Azt mondtam az igazgatóknak, hogy úgy hiszem, össze tudnék dobni egy mozdonyt” – mondta Cooper, akinek különleges anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy a Baltimore és Ohio társaság sikeres legyen: Baltimore városa mellett mintegy 3000 hold földet vásárolt, amelyen keresztül a társaság vasútvonalat tervezett építeni, ezzel megsokszorozva a föld értékét. Cooper összeeszkábált egy egytonnás bemutatópéldányt mozdonyából, egy meglévő régi gőzgépből és egy műhelyben talált eldobált vasúti kerekekből. Amikor nem talált megfelelő vascsöveket a bojlerhez, szétszedett két muskétát, és ezek csövét használta fel.

A kicsiny mozdony elsőre nem tűnhetett nagy teljesítményre képesnek, de már legelső próbaútján, 1830. augusztus 24-én bizonyította erejét: sikeresen elvitt egy tucat utast hét mérföldre (11 kilométerre) Baltimore-ból Relaybe, ezzel ez lett az első amerikai gőzmozdony, amely kereskedelmi vasútvonalon üzemelt.

John H.B. Latrobe a Baltimore és Ohio társaság más vezetőivel együtt részt vett egy újabb próbaúton, amely a társaság 13 mérföld (21 kilométer) hosszú, két nyomvonalú vasútján Baltimore-ból Ellicott's Millsbe (a mai Ellicott City nevű külváros). A Latrobe által „Hüvelyk Matyi mozdonynak” keresztelt járművön hatan tartózkodtak, az általa vontatott nyitott tetejű kocsiban pedig további 18-an. Az igazgatók örvendezni kezdtek, amikor elérték az óránkénti 18 mérföldes (29 kilométeres) csúcssebességet, és a Hüvelyk Matyi azzal is lenyűgözött mindenkit, hogy gond nélkül vett minden kanyart és emelkedőt a 72 percig tartó úton.

következő oldal 1 / 2