A dühös magyar oroszlánoktól a tébolyult lányig – hét híres önfeláldozó nő

A kényelmet feladó grófkisasszony

„Sok a sebesült, és micsoda sebesülések! Nem lehet felismerni, hogy ezek a hörgő, ordítozó, széjjelszakított emberek fiatalok-e vagy öregek, még kevésbé elképzelni, hogy ezek az arcok valaha mosolyogtak. Kilógó agyvelők, törött csontok, fityegő végtagok, egyenruháik csupa sár és vér” – írta naplójába 1916 májusában Andrássy Ilona grófnő, az olasz front egyik főnővére.

„Iloncsi” élete mesésen kezdődött, ám a fiatal lány a biztonságos arisztokrata létből szabad akaratából csöppent a világégés veszélyes forgatagába.

Férje, Esterházy Pál gróf bevonult, ő pedig ápolónőnek állt. Nem sokáig bírta a pesti levegőt, és hamarosan férje után szökött Galíciába, ahol már valódi hadiállapotokat talált.

Kezdetben illegálisan ápolta a front mellett a betegeket, később pedig – immár engedéllyel – sokkot kapott bakákkal birkózott a srapneltűzbe kerülő, véráztatta padlójú kórházban, ahol gyakran olyan látványban volt része, amilyenről kislány korában bizonyosan nem álmodott.

Habár az arisztokratákat nem kötelezték, hogy az első sorokban szolgáljanak, Esterházy, amikor csak tehette, kihelyeztette magát a lövészárkokba. „Ő nem akarja, hogy jobb sorsa legyen annál a szegény paraszt családapánál, aki százezrével az első sorokban védi a hazájukat” – írta a férjéről.

1915 júliusában jött a hír, hogy egy orosz golyó kioltotta a férfi életét. Vesztesége ellenére Ilona teljesítette kötelességét, és ígéretéhez híven elutazott a Magyar Vöröskereszt olasz frontbeli táborába.

Gépiesen, de lelkiismeretesen végezte feladatát, miközben a veszélyt egyre elszántabban kereste. Sikerült elérnie, hogy a közvetlen front melletti elsősegélynyújtó helyre mehessen dolgozni.

„Az út felfelé igazán izgató volt, a legkülönbözőbb detonációk között száguldoztunk fel a hegyre. Az utolsó darabon fegyverrel lőttek ránk az olaszok, (…) egy szanitécet húsz lépésre tőlünk széttépte egy gránát” – jegyezte fel naplójába. A néhány napos életveszélyes kalandot túlélve hat hét szabadságot kért, ám sohasem tért vissza a frontra.

1. A dühös oroszlánok
2. A lámpás hölgy
3. „Ki lehet a tébolyult lány?”
4. A tudomány oltárán
5. A kényelmet feladó grófkisasszony
6. A cigarettázó vértanú
7. Krisztus szegényeinek anyja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai