2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A béke és a haladás szolgálatára ajánlotta fel „véráztatta” vagyonát Alfred Nobel

2023. november 27. 11:20 Múlt-kor

Békedíj dinamittal töltve

A legtöbb bírálatot emellett a népek közötti megbékélés ösztönzőinek kiosztott békedíj váltotta ki, egyrészt azért, mert ennek volt a legnagyobb politikai tartalma, másrészt sokan furcsállották, hogy éppen egy haditechnikai eszközöket feltaláló vegyész akart békedíjat osztani. Egyes politikusok erkölcstelennek tartották, hogy az elismerést „véráztatta” vagyon alapozta meg.

Nobel háború és béke ügyében képviselt álláspontját illetően megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint – az élete utolsó éveihez kötődő – hadi jellegű találmányainak hasznosításakor az üzleti érdek győzedelmeskedett a háborúellenes elvei fölött. Emellett kiemelik, hogy a Nobel sikereit megalapozó dinamit elsősorban nem hadi célokra készült, hanem hegyi utak, bányák, alagutak kialakításához szükséges robbantások elvégzésére.

Mások szerint azonban közel sem volt olyan békepárti Nobel, mint ahogyan azt állítják róla. A kérdésben tanúsított véleményét valószínűleg nagyban befolyásolta a békeaktivista Berta von Suttner grófnő iránt táplált reménytelen szerelme. Levelezésük szerint Nobel osztozott a nő békevágyában, de a háborúk elleni fellépést teljesen más eszközökkel képzelte el.

Egyik alkalommal azt írta neki, az ő gyárai hamarabb fogják megszüntetni a háborút, mint a grófnő által szervezett békekongresszus. Végül a viták elcsitultak és 1901-ben átadták az első díjakat. A sors fintora, hogy négy évvel később, a békedíjjal jutalmazottak között Berta von Suttner is szerepelt.

A Nobel-díj több száz tudós életét változtatta meg visszafordíthatatlanul. A nem lebecsülendő anyagi jutalom mellett a társadalmi és erkölcsi elismerés a mai napig nemcsak a díjnak megítélt személyek, hanem tudományos közösségek, egyetemek, egész országok megítélésére is hatással van.

A „miért kapott valaki Nobel-díjat?” nagy izgalmakat és vitákat generáló kérdés után azonnal felkúszik a második helyre a „valaki miért nem kapott meghívást a tudományos elit klubjába?” felvetése.

A díj odaítélésével kapcsolatban – ahogyan Palló Gábornak a Magyar Tudomány 2001-es, Nobel-díjjal foglalkozó különszámában megjelent tanulmányából kiderül – sem a végrendelet, sem az odaítéléssel megbízott testületek nem dolgoztak ki alapelveket, nem véletlenül.

Ha megtették volna, rengeteg támadás érné őket, ráadásul felelősségteljesen a tudományos eredmények közötti preferencia alapját lehetetlen meghatározni. A díjat 1901 óta évenként adják át, kivételt néhány háborús év jelentett csupán. 1968-tól közgazdasági Nobel-díjat is osztanak, amelyet a svéd központi bank alapított fennállásának 300. évfordulóján.

Számos magyar, illetve magyar származású tudós részesült már a tudományos élet talán legnevesebb díjának számító elismerésben. A 2023-as év különösen izgalmas volt ebből a szempontból: a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin biológus kapta Drew Weissmannal megosztva a hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését megalapozó biokémiai kutatásaikért, a fizikai Nobel-díjat pedig Krausz Ferenc fizikus Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszereikért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
1990-ben Mihail Gorbacsovnak ítélték meg a Nobel-békedíjat„A halál kereskedője” – a Le Figaro című francia lap nekrológjában így jellemezték NobeltGabriel García Márquez 1982-ben kapott irodalmi Nobel-díjat
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár