Ötven éve él a fizika bűvöletében legújabb Nobel-díjasunk, Krausz Ferenc
2023. október 4. 13:19 MTI
A sikerhez, a Nobel-díjhoz vezető út a móri Radnóti Miklós Általános Iskola fizikaóráiról indult, és az elmúlt ötven évben sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődése – mondta az MTI-nek Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, aki két másik kutatóval együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat.
Krausz Ferenc (Wikimedia Commons / C.laschinger / CC BY 2.0)
Korábban
Krausz Ferenc tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri általános iskolában „Kiss tanár úr” érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát. „Ennek már lassan ötven éve, de azóta sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődésem” – mondta a Nobel-díjas fizikus köszönetet mondva tanárainak.
Krausz Ferenc, aki később a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az ELTE-n pedig elméleti fizikusi diplomát szerzett, egykori tanárait méltatva kiemelte még Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt, akik – mint mondta – alapvető befolyással voltak további pályájára. „Ők szilárdították meg bennem az elhatározást, hogy ez az a terület, amelynek a hátralévő életemet szentelni akarom” – fogalmazott a fizikus.
Ezt követően Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával.„Bécsben óriási támogatást kaptam Arnold Schmidt professzor úrtól, aki sok éven át nemcsak a kollégám és a főnököm, hanem mentorom is volt. Minden lehetséges módon támogatott és óriási játékteret adott arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam” – mondta Krausz Ferenc, aki szerint az ott elért eredmények alapozták meg a mostani elismerést.
Ezt követően Münchenben kinevezték a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává, később pedig a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője lett. „Itt a lehetőségek még nagyobbak, sikerült egy nagy kutatócsoportot létrehozni, amellyel tovább tudtuk járni az utunkat” – idézte fel a fizikus.
Elmondta, hogy kutatásai középpontjában a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata állt, amit ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával végeztek. Alapvetően a természetben, az atommagon kívül lejátszódó leggyorsabb folyamatokat tudják azokkal a módszerekkel vizsgálni, amelyeket kutatócsoportjával Bécsben, majd Garchingban kifejlesztettek. „Legfőbb célom az volt, hogy megértsem az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását” – tette hozzá.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg 2001-ben. „Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni” – mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően először végezhettek kutatócsoportjával valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy legújabb projektjében egy 60 fős kutatócsoporttal az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja.
Rámutatott, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.
Felidézte, hogy ez a célja annak a három évvel ezelőtt, a magyar kormány támogatásával elindított projektnek, amelynek keretében egy egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer fő bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.
A projekt eredményeiről szólva beszámolt arról, hogy eddig nyolc rákos megbetegedést vizsgáltak, amelyeket mind érzékelni tudtak az új eljárással. A módszer eddig rendkívül szignifikáns jeleket tudott produkálni, amelyeket reményeik szerint fel tudnak majd arra használni, hogy még a kezdeti stádiumban érzékeljék a megbetegedéseket, amikor még a gyógyulás lehetősége és esélye sokkal nagyobb – magyarázta Krausz Ferenc.
A kutató, aki a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) vezérigazgatója is, sokat ígérő és előremutató projektnek nevezte a vizsgálatot, és köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, kiemelve Palkovics László volt innovációs és technológiai minisztert, valamint Csák János kulturális és innovációs minisztert.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
