Karikó Katalin önéletrajzi könyvét mutatták be az MTA-n

Forrás: MTI / Hegedüs Róbert

A szerdai budapesti könyvbemutatón Karikó Katalin gyermekkoráról felidézte, hogy Kisújszálláson szerény körülmények között, de összetartó, szerető családban nőtt fel olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki a sikeres boldoguláshoz.

A Nobel-díjas kutató elismeréssel szólt általános iskolai és középiskolai tanárairól, és kiemelte, hogy gimnáziumi biológiatanára, Tóth Albert volt az, „aki elhitette velem, hogy lehetek kutató”. A tudós felidézte, hogy Selye János könyvéből tanulta meg, hogy miként lehet a stresszt kezelni és a negatív történésekben a sok pozitívumot is meglátni.

Azoknak az embereknek is nagy köszönettel tartozom, akik megpróbálták az életemet megnehezíteni, mert általuk lettem ilyen kitartó és tanultam még többet – hangsúlyozta a biokémikus.

Mint mondta, pályája egyszerre áldás és átok, „mert soha nem hagy békén: valami mindig ott motoszkál az ember fejében”.

A kutatás olyan, mint a nyomozás: tele van izgalommal, folyamatos problémamegoldást igényel, és „az újabb nyomok még több kérdést vetnek fel, míg hirtelen összeáll a kép” – mondta Karikó Katalin, hozzátéve, hogy a kutatás során mindig oda kell figyelni a legkisebb részletre is, mert az oldja majd meg a problémát.

A kutatói pályához elengedhetetlen a fizikai és a mentális egészség, „élvezni kell azt, amit csinálunk és el kell benne mélyedni” – emelte ki.

„Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon” – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett.

„A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon” – idézte fel a biokémikus.

A tudós életrajzát Bill Gates ajánlja, aki az írja: „Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.”

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin Drew Weissmannal kapta megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot