Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?

Bakák az Állatkertben, söröző Budapest

Budapesten a háború alatt is lehetett a szórakozni, amelynek egyik színtere a Városliget volt - derült ki Perczel Olivér előadásából. Az 1912-ben újjáépített pesti Állatkert még az újdonság erejével hatott, amelyet a frontszabadságon lévő vagy sebesülésük miatt Pestre kerülő katonák leptek el - ők ugyanis ingyen mehettek be a csodájára járt intézmény területére.

Városliget, céllövölde (Fortepan)

A szintén a Városligetben található Beketow Cirkusz a felnőttek számára is elsőrangú szórakozást jelentett: itt napi két előadást tartottak, a gyermekek és a katonák pedig kedvezményesen, fél áron tekinthették meg a - lovak híján - egyre inkább a kabarészámokra ráálló cirkusz műsorait, miközben a Barokaldi Néparéna a szegényebbek számára nyújtott kikapcsolódási lehetőséget. 1911-ben megnyitott a hamarosan Nemzeti Parknak átkeresztelt, viszonylag kevés játékkal felszerelt Angolpark, ahol ekkor még elsősorban a mulatók domináltak, s a hazafias szórakozás jegyében esténként honvédzenekar húzta a talp alá valót, illetve háborús híradásokat vetítettek.

Az első világháború kitörése előtt az országos sörgyártás fellendülőben volt: az 1910-es évek elejére a hazai termelés 15 év alatt a duplájára nőtt, s elérte az évi 3,2 millió litert. Ekkor 86 serfőzde és gyár működött hazánk területén, a fogyasztás 16 liter/fő volt évente (csak összehasonlításul: Németországban 200 liter volt ez a szám). A sörgyártás legfőképpen a fővárosba koncentrálódott: 1913-ra a négy nagy gyár, azaz a Dreher, a Haggenmarcher, az Első Magyar Részvényfőzde és a Kőbányai Polgári a piac hetven százalékát fedte le, ebből a Dreher részesedése harminc százalék volt - fejtette ki Katona Csaba. (MTA BTK Történettudományi Intézet)

A háború kirobbanása, majd a háború évei természetesen a sörgyártást sem hagyták érintetlenül. Eleinte az adatok még bíztatóak voltak: nőtt a sörfogyasztás, sőt ekkor alapították meg - az igények okán - a Fővárosi Serfőző Rt.-t. Ekkor született meg a Honvéd sör, a Hősök söre és a Somogyi Virtus is, amelyek címkéjén háborús motívumok jelentek meg. Az árpa használatának állami korlátozása azonban áremelést generált, a gyárak pedig korlátozni kezdték kapacitásaikat, s munkahelyek szűntek meg.

Ahogy arra Katona Csaba felhívta a figyelmet: a trianoni békediktátum nyomán lecsökkent Magyarország lakossága, a szőlőterületek viszont megmaradtak - a borexport visszaesett, s hatalmas készletek maradtak vissza. A soproni gyár 1918. április 1-jén szüntette be a termelését, a Pannóniát lefoglalta a Szerb-Horváth-Szlovén Királyság, míg a Haggenmacher kőbányai sörgyárának felszerelését 1923-ban Nagyváradra vitték: helyén fonoda létesült Haggenmacher Textilművek néven.

1. Plakátokkal a hadikölcsönért
2. Hadigazdálkodás a Nagy Háborúban
3. Koronázás a háború kellős közepén
4. A magyar Svejk megéljenzi a trónörökös halálát
5. "A hangulat a lehető leglelkesebb volt. A cigányok csak a nemzeti himnuszokat játszották"
6. Bakák az Állatkertben, söröző Budapest

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták