Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?
2014. szeptember 19. 15:20
Korábban
Koronázás a háború kellős közepén
IV. Károly 1916-ban, az első világháború közepette lett az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója. A koronázás mint jeles közjogi esemény a korabeli közvélemény számára óriási jelentőséggel bírt - mondta el előadásában Maczó Ferenc. Az ELTE BTK doktorandusza kutatásából kiderült, hogy Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően a magyarországi pártok pártközi konferencián bizottságot hoztak létre, hogy minél hamarabb, lehetőleg még az év végén meg tudják tartani a koronázási ünnepséget. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság négy albizottságból állt: forgalmi, rendészeti, tribünjegyeket kiosztó, művészeti és műszaki albizottság. Mintául az 1867-es koronázás szolgált, de - tekintettel a háborús helyzetre - leegyszerűsített formában képzelték el a jeles eseményt.
IV. Károly a Szent György térre épített királydombon
A szenvedések és a nélkülözések közepette a mindinkább reményként szolgáló esemény nagy hatással volt a közvéleményre, az utca emberére. Budapest lázasan készülődött, az élelmesebb polgárok 5-8 ezer koronáért adták bérbe házaik ablakait azoknak, akik a lehető legközelebbről szerettek volna részesei lenni a külföldi lapok érdeklődését is felkeltő koronázási aktusnak. Károlyra a közvélemény mint a béke kieszközlőjére tekintett, a magyar sajtóban pedig egyre-másra jelentek meg a hangulatjavító cikkek a koronázás napjához közeledve.
A koronázási ünnepségsorozat három napig tartott. A Nyugati pályaudvart az alkalomhoz illően feldíszítették, a királyi pár hintója a Lánchídon keresztül ment fel a várba. December 29-én a palotából a Mátyás-templomba szállították a koronázási jelvényeket. A koronázásra december 30-án került sor; a vár területére csak sorszámozott, névre szóló jeggyel lehetett belépni; összesen 13473 jegyet adtak el, ebből alig 4300-at vehettek meg magánemberek, akik csak a felvonulást, az esküt és a kardvágást láthatták. A királyi pár még aznap hazautazott Bécsbe, ami sokakban visszatetszést keltett. Maczó Ferenc szerint a jó szándék vezérelte döntésekor a világháborús helyzetet szem előtt tartó királyt, ám a koronázás fényéből ez mégis sokat elvett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap