Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?

Koronázás a háború kellős közepén

IV. Károly 1916-ban, az első világháború közepette lett az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója. A koronázás mint jeles közjogi esemény a korabeli közvélemény számára óriási jelentőséggel bírt - mondta el előadásában Maczó Ferenc. Az ELTE BTK doktorandusza kutatásából kiderült, hogy Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően a magyarországi pártok pártközi konferencián bizottságot hoztak létre, hogy minél hamarabb, lehetőleg még az év végén meg tudják tartani a koronázási ünnepséget. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság négy albizottságból állt: forgalmi, rendészeti, tribünjegyeket kiosztó, művészeti és műszaki albizottság. Mintául az 1867-es koronázás szolgált, de - tekintettel a háborús helyzetre - leegyszerűsített formában képzelték el a jeles eseményt.

IV. Károly a Szent György térre épített királydombon

A szenvedések és a nélkülözések közepette a mindinkább reményként szolgáló esemény nagy hatással volt a közvéleményre, az utca emberére. Budapest lázasan készülődött, az élelmesebb polgárok 5-8 ezer koronáért adták bérbe házaik ablakait azoknak, akik a lehető legközelebbről szerettek volna részesei lenni a külföldi lapok érdeklődését is felkeltő koronázási aktusnak. Károlyra a közvélemény mint a béke kieszközlőjére tekintett, a magyar sajtóban pedig egyre-másra jelentek meg a hangulatjavító cikkek a koronázás napjához közeledve.

A koronázási ünnepségsorozat három napig tartott. A Nyugati pályaudvart az alkalomhoz illően feldíszítették, a királyi pár hintója a Lánchídon keresztül ment fel a várba. December 29-én a palotából a Mátyás-templomba szállították a koronázási jelvényeket. A koronázásra december 30-án került sor; a vár területére csak sorszámozott, névre szóló jeggyel lehetett belépni; összesen 13473 jegyet adtak el, ebből alig 4300-at vehettek meg magánemberek, akik csak a felvonulást, az esküt és a kardvágást láthatták. A királyi pár még aznap hazautazott Bécsbe, ami sokakban visszatetszést keltett. Maczó Ferenc szerint a jó szándék vezérelte döntésekor a világháborús helyzetet szem előtt tartó királyt, ám a koronázás fényéből ez mégis sokat elvett.

1. Plakátokkal a hadikölcsönért
2. Hadigazdálkodás a Nagy Háborúban
3. Koronázás a háború kellős közepén
4. A magyar Svejk megéljenzi a trónörökös halálát
5. "A hangulat a lehető leglelkesebb volt. A cigányok csak a nemzeti himnuszokat játszották"
6. Bakák az Állatkertben, söröző Budapest

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring