150 éve nyílt meg a budapesti tőzsde
2014. január 18. 18:44 MTI
Százötven éve, 1864. január 18-án nyílt meg a budapesti tőzsde. A börze a kiegyezést megelőző politikai csatározások közepette kezdte meg működését a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdén kezdetben kizárólag értékpapírok forogtak, majd 1868-ban magába olvasztotta a Gabonacsarnokban folyó tevékenységet is, ekkor vette fel a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet.
Korábban
Válságokon át
Az első tőzsdekrach 1873 májusában következett be, amikor már 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság papírjait vezették be, a befektetők bizalma csak jó másfél évtized múlva tért vissza. A pesti tőzsde a válság kitörésének évében foglalta el új székhelyét a mai Szende Pál és Apáczai Csere János utca sarkán, ahonnan 1905-ben költözött át a Szabadság térre, az Alpár Ignác tervei alapján épült szecessziós Tőzsdepalotába.
A 19. század vége ismét fellendülést hozott, a magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték, a kilencvenes évektől telefonon tartották a kapcsolatot. A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500 értékpapírral kereskedtek a parketten, az éves forgalom az utolsó békeévben, 1913-ban elérte az egymillió darabot. Ugyanebben az esztendőben csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén, amivel a BÁÉT Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
Az első világháború kitörésekor a tőzsdét bezárták, csak az alkuszok közvetítésével forogtak papírok, kapuit csak 1919. október 20-án, a Tanácsköztársaság bukása után nyitotta meg ismét. Az ezt követő időszak vágtató inflációja soha nem látott magasságokba röpítette a forgalmat, aminek csak a pengő 1927-es bevezetése vetett véget.
A nagy gazdasági világválság kezdetét jelentő 1929. októberi New York-i tőzsdekrach Budapesten is letörte az értékpapírok árfolyamát, a tőzsde 1931. július 14-én a német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt ismét bezárta kapuit. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, a fellendülés 1934-ben kezdődött és 1936-ban tetőzött.
Az ország második világháborús hadba lépése soha nem látott mértékű hosszt (árfolyam-emelkedést) indított el, a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa több száz százalékkal emelkedett. 1942-ben megtiltották a részvények magánforgalmát, maximálták a napi árfolyam-elmozdulást, a kereskedés Budapest ostroma idején, 1944. decemberének közepéig zajlott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap