Amerika elfeledett fekete cowboyai
2013. március 27. 18:06
Quentin Tarantino Oscar-díjjal jutalmazott alkotása, a Django elszabadul egyike azon kevés hollywoodi filmnek, amelyben színesbőrű cowboy látható. A vadnyugaton valójában sok afrikai-amerikai származású cowboy élt, szerepükre azonban rendre fehér színészeket kértek fel, így Hollywoodnak nagy felelőssége van abban, hogy még az amerikaiak közül is kevesen tudnak létezésükről.
Korábban
Mexikóiak és indiánok a cowboyok között
A cowboyok száma főként az amerikai polgárháborút (1861-1865) követően emelkedett meg, amikor a szarvasmarha-kereskedelem megélénkült, s a leszerelt unionista és konföderációs katonák tömegével kezdtek munkát keresni. A több mint 600 ezer áldozatot követelő véres harcok után az északi államok húshiánnyal küszködtek, ám a szarvasmarhák lábon történő szállítása rendkívül kockázatos volt, ugyanis útonállók és indiánok tömegei veszélyeztették a szállítmányok sorsát.
A déli államokból az északiakba történő hajtások rizikóját a cowboyok vállalták magukra. Jelentős számú felszabadított afro-amerikai rabszolga is marhapásztornak állt, amivel tovább növelték a cowboyok etnikai sokszínűségét, hiszen a 19. század során már egyre több mexikói és indián választotta ezt az életformát.
„A cowboy az az ember, akinek lova, coltja és kalapja van” – szól az északi mondás, s valóban legtöbbször így gondolunk a 19. századi amerikai marhapásztorokra, kiegészítve a nyakukban hordott – a por és az izzadság ellen védő – kendővel, inggel és sarkantyús csizmával, mint ahogyan azt a John Wayne- vagy Clint Eastwood-filmekben számtalanszor láthattuk. A cowboyok származása felett azonban rendre átsiklunk, ugyanis a hollywoodi filmekben zömében fehér bőrű marhapásztorok kaptak helyet. A valóság más képet mutat, hiszen a korabeli becslések szerint a cowboyok körülbelül 20-25 százaléka fekete volt.
Bill Pickett. A fekető bőrű cowboy a ló fülének megharapásával képes volt az állatot lefekvésre bírnia
Sokakhoz hasonlóan Jim Austin amerikai üzletember sem hallott túl sokat a feketék vadnyugati jelenlétéről. Ez motiválta őt és feleségét, hogy létrehozzák a texasi Fort Worth városában a Nemzeti Vadnyugati Örökség Múzeumát (National Multicultural Western Heritage Museum). Az intézmény az olyan elfeledett fekete bőrű cowboyok emlékének ápolására alakult, mint amilyen a híres rodeó-bajnok, Bill Pickett (1870-1932), a „bulldogging”, vagyis a lóhátról ugorva történő marhaelfogás technikájának "feltalálója". Jellemző az amerikaiakra, hogy kevéssé ismerik országuk történelmét, Austin tapasztalatai szerint tíz amerikai közül kilenc úgy gondolja, hogy a cowboyok egytől egyig fehérek voltak, eme tévhit kialakulásában pedig nagy a felelőssége Hollywoodnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
