2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Jimmy Carter nukleáris háborúja

2012. szeptember 20. 12:22

A hidegháború történetének egyik legvitatottabb nukleáris politikai dokumentumaként vonult be a köztudatba Jimmy Carter amerikai elnök 59. számú irányelve (PD-59), amelyet csak most tártak a nyilvánosság elé teljes terjedelmében. A szöveg megfogalmazói úgy vélekedtek, hogy a nukleáris hadviselés csupán eszköz, amellyel a háború eszkalációját lehet megakadályozni.

Az 1980. július 25-én szignált direktíva nagyobb rugalmasságot adott a mindenkori amerikai elnöknek arra, hogy megtervezzen és végrehajtson egy nukleáris háborút. A dokumentum már akkoriban komoly indulatokat gerjesztett, s legfontosabb, szigorúan titkos pontjai az elfogadást követő néhány héten belül a New York Times és a Washington Post címlapsztorijain köszöntek vissza.

A többi, titkosítás alól feloldott dokumentummal együtt a PD-59 azt mutatta meg, hogy az Egyesült Államok valóban felkészült a nukleáris háborúra, méghozzá abban a reményben, hogy a végsőkig kitart. A Nemzetbiztonsági Levéltár a Jimmy Carter Elnöki Könyvtár kérésének köszönhetően jutott a dokumentum teljes, csonkítatlan szövegéhez.

Az évekig titkosítás alatt álló direktíva egy politikailag meglehetősen „érzékeny” korban született: a Szovjetunió éppen ekkor rohanta le Afganisztánt, s kezdett költséges, a birodalmat lényegében összeroppantó háborúba, a Közel-Keletre újra instabilitás köszöntött, de terítéken volt az Európába telepítendő rakéták, a Kína-politika és az emberi jogok kényes, Carter által felszínen tartott kérdése is. Sokan ezért amiatt aggódtak, hogy az elnöki iránymutatás tovább élezi a feszültséget a Szovjetunióval, növelve Moszkva félelmét a kommunista birodalom amúgy is meglevő sebezhetőségéről.

A P-59 egyik legfontosabb pontja a csúcstechnológiás hírszerzésről szólt, amely harci helyzetben keresett a nukleáris csapások számára potenciális célpontokat, s felmérte az okozott károkat. A szöveg megfogalmazói úgy gondolták, hogy a nukleáris fegyverek bevetése önmagában nem vezet apokalipszishez, csupán elejét venné egy fegyveres konfliktus eszkalációjának.

Az Egyesült Államok vezetése azért tudta magáévá tenni az irányelvet, mert a PD-59 összeállítói úgy látták, hogy a szovjetek egy olyan koncepciót dolgoztak ki, amelynek birtokában megnyerhetnek egy küszöbönálló nukleáris háborút. A hidegháború után született kutatások azonban világosan megmutatták, hogy Moszkva azzal számolt: egyik fél sem nyerhet egy ilyen konfliktusban, amelyet nem is biztos, hogy túlélne a Szovjetunió.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár