12 másodperc, ami megváltoztatta a világot
2012. június 6. 13:46
1903. december 17-én Orville Wright bemászott az egyszerű pilótafülkébe, majd felemelkedett, hogy aztán röpke 12 másodperc alatt 39 métert megtegyen Wright Flyer gépével. Az észak-karolinai Kitty Hawkra az állandó szélmozgás miatt esett a választás. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, a testvér, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt. A Wright-fivérek ezzel a nappal örökre beírták magukat nemcsak az aviatika, hanem az emberiség történelmébe is.
Korábban
A Wright-fivérek első repülése ugyan csak 12 másodpercig tartott, de másnap négy újság is „lehozta” a világraszóló eseményt. Az észak-karolinai Kitty Hawk felett 1903. december 17-én végrehajtott műveletet kezdetben nem övezte akkora érdeklődés, de olyan következményei lettek, ami fordulópontot jelentett az emberiség történetében. Ugyan nem Orville és Wilbur Wright találta fel a repülést, de a legendás testvérpár a Wright Flyert megépítésével úttörő munkát vitt végbe; ez volt ugyanis a világ első, ember által irányított, a levegőnél nehezebb motoros gépe.
Érdekes módon az aviatika tudománya nem egy neves egyetem prímán felszerelt laboratóriumában született meg, hanem egy daytoni (Ohio állam) kerékpár-szaküzlet eldugott helyiségében. A repülés iránti érdeklődés hirtelen nőtt meg a 19. században; abban az időben, amikor a technikai fejlődés arra a szintre ért, hogy az évszázados álom végre megvalósulhatott. Számosan kísérleteztek vitorlázórepülőkkel az 1800-as években, de ezeket a szerkezeteket akkor még kizárólag a szél hajtotta. Henri Giffard 1852-ben aztán létrehozta a maga léghajóját, amit sokan az első motoros gépnek tartanak.
A Wright-fivérek Otto Lilienthal német mérnök illetve az aerodinamika atyjának is nevezett Sir Georg Cayley munkásságát tanulmányozták, de behatóan foglalkoztak Octave Chanute Progress in Flying Machines (A repülőgépek fejlődése) című, megkerülhetetlennek tartott opusával is. 1899-ben kezdtek el repülő szerkezetekkel kísérletezni. A fivérek a repülés technikájának továbbfejlesztése során a hajtóerő növelése helyett nagy hangsúlyt helyeztek az irányíthatóságra. Kifejlesztették a háromtengelyű irányítást, és meghatározták a repülőgépek kormányozhatóságának ma is használatos alapelveit.
A nevezetes dátum előtt három nappal már tettek néhány kísérletet a Wright-fivérek, de ezek mindegyike kudarcot vallott. Ez a decemberi nap azonban örök hírnevet szerzett az Ohio államban született fiúknak, akiknek régi vágyuk volt a levegő meghódítása. 1903. december 17-én Orville bemászott az egyszerű pilótafülkébe, majd felemelkedett vele, hogy aztán röpke 12 másodperc alatt 39 métert megtegyen a géppel. Kitty Hawkra az állandó szélmozgás miatt esett a választás; az erős széllökések ugyanis veszélyesek (lehettek volna), egy jó ellenszél segíthette a gépet, ha a szélcsöndben saját motorja nem lett volna elegendő. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt.
1905-ben már 25 mérföldet tudtak megtenni, óránként 30 mérföldes sebességgel. A Wright-fivérek 1909-ben a franciaországi Le Mans-ban 77 mérföldes repüléssel megnyerték a Michelin-díjat. Ezután az amerikai állam 30 ezer dollárért megvásárolta gépüket a hadsereg számára. Később megalakították a Wright Aeronautical Laboratory-t, amelynek vezetését Wilbur 1912-es halála után Orville vette át. Orville 1915-ben eladta vállalatát egy New York-i szindikátusnak, ahol ő lett az első mérnök. Számos amerikai és külföldi tudományos társaság választotta tagjává, és több magas kitüntetés mellett megkapta a francia Becsületrendet is. 1920-ban a Wright-testvéreknek, az aviatika úttörőinek szobrot állítottak világraszóló sikerük színhelyén, a franciaországi Le Mans-ban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.