Húsz éve kezdődött a boszniai háború

Cselekedni kell!

Az egész világot megrázó srebrenicai népirtás végre cselekvésre ösztönözte a nemzetközi közösséget. A NATO 1995 szeptemberben légicsapások sorozatával gyengítette meg a boszniai szerbek állásait, akik tárgyalóasztalhoz kényszerültek. A háborúzó felek 1995 novemberében az egyesült államokbeli Daytonban kötöttek békét: Franjo Tudjman horvát, Slobodan Milosevic szerb és Alija Izetbegovic boszniai elnök Richard Holbrooke amerikai közvetítő védnöksége alatt állapodott meg. A 11 cikkelyből álló békeszerződést ünnepélyes keretek között 1995 decemberében Párizsban írták alá, s azt a nagyhatalmak vezetői is ellátták kézjegyükkel. A daytoni egyezmény értelmében Bosznia és Hercegovina föderatív állammá alakult: a bosnyák-horvát föderáció az ország 51 százalékát foglalta el, míg a Republika Srpska a föderáció 49 százalékán alakult meg.

Slobodan Milosevic szerb, Alija Izetbegovic boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök aláírják a Dayton-i békét (fotó: AFP)

A boszniai polgárháborúban mintegy 102 ezren vesztették életüket, közülük 55 ezer volt a civilek, 47 ezer a katonák száma. A civil áldozatok közül 16 700 volt a szerb, 38 ezer a horvát és a bosnyák, a katonák közül a bosnyák hadsereg 28 ezer, a szerb 14 ezer, a horvát hatezer katonát vesztett.

A háborút követően Hágában megkezdte működését az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék. Az elmúlt időszakban valamennyi vádlottat sikerült felkutatni és elfogni, közöttük egyaránt szerepel szerb, horvát és bosnyák katonai vezető. A legsúlyosabb bűnökkel vádolt Ratko Mladic és Radovan Karadzic (a boszniai szerbek katonai, illetve politikai vezetője) csak a közelmúltban került kézre. A háború vége óta eltelt két évtizedben az egykor háborúzó balkáni államok mind jelentős politikai változáson mentek keresztül. A daytoni megállapodást kézjegyükkel ellátó politikusok sem élnek már: Franjo Tudjman 1999-ben, Alija Izetbegovic 2003-ban halt meg, a hágai törvényszék elé állított Slobodan Milosevic 2006 márciusában zárkájában hunyt el, ügyében halála miatt nem született ítélet.

1. A konfliktus
2. Cselekedni kell!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban