Meghatározó szerepet töltött be a játék Mohendzsodáróban

2011. február 9. 10:52

A játék négyezer éve is központi helyet töltött be az emberek életében – állítja a svéd Göteborgi Egyetem kutatója, aki a játékok társadalmi szerepét vizsgálta a bronzkori Indus-völgyi város lakói körében.

Korábban

Egyáltalán nem számít szokatlannak, ha az archeológusok az ősrégi régészeti lelőhelyeken játékokkal kapcsolatos leletekre bukkannak, azonban általánosan elmondható, hogy a szakemberek egyáltalán nem fordítanak sok időt a kutatásukra. „Például ártatlan szórakozási lehetőségként tekintenek rájuk, rituális aspektusból, esetleg mint a társadalmi rang szimbólumaiként vizsgálják, de minden esetben igaz, hogy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget nekik” – mondta el Elke Rogersdotter, a tanulmány szerzője.

Rogersdotter a mai Pakisztán területén található Mohendzsodáró ősi romjainál talált, játékokkal kapcsolatos leleteket vizsgálta meg; ez a legnagyobb városi településnek számít a bronzkori Indus-völgyében. Mohendzsodárót azonban nagyon nehéz kutatni, mivel az ásatás során egyetlen templom vagy palota sem került elő, így azt is homály fedi, hogyan irányították a közösséget, vagy hogy miként nézett ki a városi elit.

Rogersdotter kutatása néhány valóban meglepő eredménnyel szolgált: a városban talált leletek közül ugyanis minden tízedik valamilyen játékkal hozható összefüggésbe, például dobókockák és különböző játékeszközök formájában. Ráadásul ezek nem szétszórva találhatók meg, amiből a kutató arra következtetett, hogy az emberek egy helyben, egy erre a célra kialakított helyiségben játszottak.

„A játékok minősége és a strukturált elosztás azt mutatja, hogy a játék már a négyezer éve élt elődeink mindennapi életében is meghatározó szerepet töltött be” – mondta el Rogersdotter. „Társadalmi fontosságuk meghatározása a már kialakult gondolkodásmódunkat komoly kihívás elé állítja” – tette hozzá a kutató.