Mégsem meteorit végezhetett az észak-amerikai paleoindiánokkal
2010. október 8. 11:11
Nincsenek arra vonatkozó régészeti nyomok, hogy a Clovis civilizációt meteorit söpörte volna el - állítja egy, a Current Anthropology folyóiratban megjelent tanulmány szerzőpáros.
Korábban
A meteorittal kapcsolatos felfedezést először 2007-ben jelentették be tudósok, amikor egy körülbelül tizenhárom ezer évvel ezelőtt becsapódott égitest nyomait tárták a nyilvánosság elé. Ez akkoriban feltételezhetően lehűtötte az észak-amerikai klímát, s megölte a mamutokat és más nagytestű emlőst is kipusztított. Az elmélet választ adott a populáció hirtelen eltűnésére, s a kutatók kijelentették, ez összefüggésbe hozható azzal, hogy a régészeti helyszínek a clovis civilizációt követően kevés emberi nyomot tudnak felmutatni.
A néhány kivétel arra utal, hogy a rétegeknél időeltérés mutatkozik a clovis-ok és más népcsoport civilizációja között. Ennek érvényességét kérdőjelezi meg David Meltzer, a Déli Metodista Egyetem és Vance Holliday, az Arizonai Egyetem történésze, szerintük ugyanis az emberi lakóhelyekre vonatkozó nyomok hiányát nem lehet a meteorit becsapódásával és a populáció kihalásával magyarázni.
„Az, hogy a paleoindián helyszíneket csak egyszer foglalták el, teljesen normális. Egyáltalán nem meglepő, hogy a clovis civilizáció fölött nincs egy másik réteg, ez nem függ össze a katasztrófával.” Számos helyszín vadászterület volt, így nem valószínű, hogy a gyilkosságok ugyanazon a helyen többször is előfordultak volna.
Holliday és Meltzer Amerika szerte, negyvennégy helyszínen végzett radiokarbonos vizsgálatokat, s ezekben nem találtak a meteorit becsapódása utáni időrésre utaló nyomokat; a két kutató e helyett úgy véli, hogy a népcsoport eltűnésére inkább egyfajta kulturális választás, semmint a kipusztulás lehet a magyarázat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.