Amikor Ferenc József Magyarországra látogatott

Figyelemreméltó időpont: 1857-ben Magyarország még messze volt a kiegyezéstől, ez az időszak a passzív ellenállás aktív időszaka. Ferenc József osztrák császárként érkezett ide, hiszen az alkotmányát és uralkodóját vesztett ország csupán még Ausztria egyik tartományaként szerepelt a protokoll-listán. Az utazás célja talán éppen ezért az ország megismerése, és megismertetése lehetett uralkodójával, egy politikai hangulat-felmérés, mintegy megbékélés a néppel. Ferenc József ezzel tulajdonképpen régi hagyományt folytatott, uralkodói utazásokról a magyar népmesék már az „álruhás” Mátyás király óta tudósítottak, és részletesen ismerjük II. József urazásainak célját és eredményeit is.

A kormányzó hivatalából utasítás ment az összes megyéhez, hogy készítsék elő, szervezzék meg területükön az uralkodói párnak és kíséretének mind a szállását, mind az ellátását az összeállított itinerárium alapján, de azt, hogy az egyes megyék milyen ünnepségekkel köszöntsék a császári párt, nem írták elő pontosan. Általánosan érvényes szabályok persze voltak: kik, milyen nemesi rangban vehetnek részt az ünnepi ebéden, milyen nyelven, milyen hosszan tarthatnak ünnepi szónoklatot. Minden megyének fel kellett küldenie jóváhagyásra a programját. Az utazást május 4-e és június 24-e között óhajtották lebonyolítani: mivel az egész országot szerették volna ennyi idő alatt beutazni, ez elég feszített tempót diktált.

Az általános hangulat igen izgatott volt, a megyék felküldték programjaikat, sőt, némelyik megye még az ünnepi ebéd fogásait, a küldöttség díszegyenruhájának tervét, stb. is megküldte. Az utazás hírét a politikai és irodalmi életben nem mindenki fogadta osztatlan lelkesedéssel. Arany János például ekkor írta A walesi bárdok című költeményét, amelyet természetesen az uralkodó előtt nem olvastak fel.

Habár minden részletet alaposan elterveztek, és felkészültek minden váratlan eshetőségre, az egyes helyekre történő ünnepélyes bevonulásokra még „esőnapot” is kalkuláltak, azt azonban nem lehetett előre látni, hogy a pár elsőszülött leánya, Zsófia elhalálozása miatt az utat félbe kell szakítani.

Végül az utazás nem érte el célját: sem az uralkodó, sem a magyar nép nem közeledett egymáshoz.

Az eredeti cikk a levéltár oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat