Kiállítás a koncentrációs táborok felszabadulásáról

A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében tavaly január óta minden hónapban más témára összpontosítva vezették, illetve vezetik körbe a látogatókat a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán. Az e havi program a Vissza az életbe címet viseli.

Az állandó kiállítás anyagából kiderül, hogy mintegy 130 ezer magyar zsidó ember élte meg Budapesten a gettó és a város felszabadulását. Ez számukra, a megbélyegzetteknek, üldözötteknek ténylegesen felszabadulást jelentett, hiszen nem azzal foglalkoztak, hogy milyen "pártállásúak" voltak a katonák, akiknek segítségével a náci uralmat felszámolták - mutatott rá Pécsi Tibor.

Mint közölte, a tárlatvezetés és a hozzá kapcsolódó tananyag illusztrálja, hogy a koncentrációs táborokból hazatérő túlélők egy része újjászervezte az életét, lassan elkezdték újra hétköznapi tevékenységeiket. Ez azonban nem ment könnyen, mert azzal is szembesülhettek, hogy mások költöztek be lakásaikba. Voltak olyan túlélők is, akik úgynevezett hontalan táborokban maradtak, ahonnan idővel kivándoroltak valamelyik nyugat-európai vagy tengerentúli országba, illetve a palesztin mandátumterületre, ahol 1948-ban megalakult Izrael állama.

A szakember kitért arra, hogy egyes önszerveződő zsidó fiatal csoportok részéről felmerült a bosszúállás is, ám annak végrehajtása végül nem következett be. Az igazi "bosszú" ezzel szemben az volt, hogy a túlélők új életet kezdtek, családot alapítottak. Ugyanakkor az is előfordult, például Kunmadarason, hogy 1946-ban újabb zsidóellenes akcióra került sor.

A keddi és a január 31-i tematikus tárlatvezetés rávilágít arra is, hogy a haláltáborok felszabadulása után a gyermekekkel meg kellett értetni: újra használhatják neveiket, és nem számmal jelölik őket, mint a koncentrációs táborokban, valamint azt, hogy a nekik adott ételt nem kell elrakniuk másnapra, mert akkor is kapnak majd.

A múzeumban az érdeklődők az élettől való megfosztás termében kaphatnak információkat arról is, hogy a táborlakók az embertelen körülmények között próbálták feleleveníteni a normális életet, így például fejben főztek, illetve szavaltak, énekeltek vagy kulturális esteket rendeztek - tette hozzá Pécsi Tibor.

A kiállítás egyik utolsó helyiségében, a felszabadulás és felelősségre vonás termében a látogatók filmfelvételeket láthatnak több koncentrációs táborról, ahol a felszabadulás után legyengült emberek sokaságát találták. Az adatok szerint a bergen-belseni táborban a felszabadulás utáni hónapokban mintegy 18 ezer ember halt meg amiatt, hogy szervezete nem tudott regenerálódni, például megemészteni a normális élelmet - jegyezte meg. Ugyanez a terem közös légtérben van a kiállítás első, az együttélésről elnevezett termével, amelynek üzenete: a holokauszt elmúlt, "de nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna semmi 65 évvel ezelőtt" - hangsúlyozta az oktatási program vezetője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán