Videó, amit az Akropolisz Múzeum is cenzúrázott
2009. augusztus 5. 18:37 MTI
Az athéni Akropolisz Múzeum bejelentette, hogy helyreállítja Costa-Gavras animációs videóját, amelyből kivágtak egy 12 másodperces jelenetet a korai keresztények vandál pusztításáról az athéni Parthenónban.
Korábban
A videót helyreállítják, miután készítője, a híres francia-görög filmrendező Costa-Gavras nyilvánvalóvá tette: a filmbeli jelenettel nem azt akarta sugallni, hogy keresztény papok okolhatók a Parthenón lerombolásáért - jelentette be Dimitrisz Pantermalisz, a múzeum igazgatója. "E pontosítás nyomán, amelyet a múzeum elfogad..., az információs filmet ismét játszani fogjuk" - tette hozzá kedden kiadott közleményében.
A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) a hét elején bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenón szobrainak elrablását bemutató rövid jelenet az egyik bizonyítéka annak, miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az i. sz. 4. században - mutatott rá a GHM.
Az Akropolisz Múzeum először cáfolta, hogy cenzúrázta volna a videót, mondván, a kivágás célja "a félreértések elkerülése" volt, hiszen az athéni Parthenón templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek. A görög Mega televízióban Costa-Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. "Az egyház mindig megtagadta a valóságot, hogy megvédhesse a saját dogmáit. Azt hittem, hogy Görögország már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket" - fogalmazott.
Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében. A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba, az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap