Feltárják a világ első hadifogolytáborát

A brit Channel 4 Time Team című régészeti műsorának szakembereivel együtt dolgozó régészek szerint a Peterborough-hoz közeli táborban a napóleoni háborúk 7000 hadifoglyát őrizték. A Norman Cross Raktár, vagy Norman Cross Barakkok a hadifoglyoknak neveken ismert, 90 ezer négyzetméteres létesítményt a brit kormányzat 1797-ben vásárolta meg. A katonák többségét tengeri ütközetekben, így Caperdownnál, vagy Trafalgarnál fogták el, de voltak olyanok, akiket Spanyolországból, vagy Portugáliából vittek a táborba.



A Ben Robinson vezette, háromnapos ásatáson arra próbáltak választ találni, hogy pontosan miként nézhetett ki a hadifoglyokat őrző központ, és az ott meghalt 1700 katonát hová temethették el. A régész szerint „a mostani kutatás azért is egyedülálló, mert a Norman Cross előtt nem ismerték a hadifogolytábor fogalmát”. Ez egy kísérlet volt, hogy miként lehet több ezer katonát egy helyen fogva tartani. A helyszín kiválasztásánál ezért az lett az elsődleges szempont, hogy az minél messzebb legyen a tengertől, hogy lehetetlen legyen megszökni onnan.

A fogolytábornak 30 méter mély kútjai és jelentős földterületei is voltak: ez utóbbin gabonaféléket termeltek, amely a rabok élelmezéséhez használtak fel. A börtönrészleg egy nyolcszög alakú, fakerítés által védett területre került, és abban négy, 30X6 méter alapterületű, kétemeletes épületben egyenként 500 embert őriztek, akiket nagyon zsúfoltan helyeztek el. Bár a foglyokkal a kor normáit tekintve jól bántak, 1800-1801-ben több mint ezren haltak meg tífuszban, és később is közel 700 embert vesztettek.



A kutatók azt már most is tudják, hogy az elfogott tisztek többségét elengedték, és ők a környező településeken élhettek, ha megígérték, hogy nem szöknek meg. A foglyok a börtönépületek alagsorában dolgoztak: ezeket a tárgyakat később a helyieknek adták el. Pár darab a Peterborough Múzeumban is látható, ahol csontból faragott dominókat, de különlegesen jól megépített teleszkópokat is láthatunk.

Robinson szerint nagyon sokan próbáltak megszökni: a legtöbben alagutakat ástak, vagy elvették az őrök ruháit, és két szökevény Hull partjainál egy kisebb hajót is talált, amivel megpróbáltak visszajutni a kontinensre. Szerinte a feltárások azért is jelentősek, mert a Norman Cross-ban raboskodók mindennapi élete sokban hasonlíthatott a későbbi világháborús hadifogolytáborok foglyaiéhoz.

Norman Cross-t Napóleon végső veresége után, 1815-ben zárták be, majd az ottani épületeket lebontották, és azok anyagait eladták. Az egykori mindennapokra egy 1914-ben állított szobor emlékezteti az odalátogatókat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"