Interneten egyesült a világ legrégibb Bibliája
2009. július 6. 20:10 MTI
Az interneten egyesítették a világ legrégibb Bibliája, a Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex fennmaradt lapjait.
Korábban
A Codex Sinaiticus kézzel íródott görög nyelven a 4. század közepén Nagy Konstantin (I. Constantinus) császár uralkodása alatt, aki törvényessé tette a birodalomban a keresztény vallást. A szöveget csupa nagybetűvel, szóközök nélkül négy írnok vetette pergamenre, közülük háromnak sikerült megállapítani a személyazonosságát.
A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban, ahol Constanin von Tischendorf német kutató bukkant rá tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum Lipcsébe került. Később a kódex egyre több részlete került elő. Eredetileg 1400 lapból állhatott, ebből 800 maradt fenn - java részüket a British Libraryben tárolják. A többi ismert pergamenlapot az Oroszországi Nemzeti Könyvtárban és a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik, az 1975-ben megtalált újabb 38 oldalt pedig Egyiptomban, a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban. Hiánytalanul fennmaradt a teljes Újszövetség, s megőrződött Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának első ismert változata, az Ószövetségnek azonban csupán a felét kímélték meg az évszázadok.
"A Codex Sinaiticus a világ egyik legértékesebb írott emléke" - nyilatkozta Scott McKendrick, a British Library nyugati kézirattárának vezetője. Véleménye szerint az 1600 éves kézirat betekintést enged abba, hogyan fejlődött az első évszázadokban a kereszténység, bemutatja, hogyan hagyományozta egyik nemzedék a másikra a Bibliát. A négyéves projekt keretében a pergamenlapokat őrző négy intézmény virtuálisan illesztette össze a kódex lapjait. A digitalizált Codex Sinaiticus tartalmazza a Szent Katalin kolostorban talált oldalakat is, amelyeket korábban nem publikáltak: a pergamenlapok oly rossz állapotban vannak, hogy nehéz őket tanulmányozni.
Mivel korábban nehéz volt hozzáférni az oldalakhoz, a tudósok csupán-egy-egy kérdésre összpontosítottak. A digitalizált kódex viszont első ízben enged rálátást az egész műre. Juan Garces, a British Library görög kézirattárának projektmenedzsere szerint, aki részt vett a kódex digitalizálásában, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a kézírásos Bibliával kapcsolatban: hol íródott, kinek az utasítására, és mennyi ideig tartott, míg a négy írnok pergamenre vetette a kódexet.
Példaként a kódex keletkezési helyét hozta fel, megemlítve, hogy a tudósok némelyike szerint Cesareában íródott. "Reményeink szerint a digitalizált anyag új kutatásokat inspirál, s nagy érdeklődést vált ki mind a tudósok, mind a hívők között világszerte" - mondta a projektmenedzser, hozzátéve, hogy amikor tavaly júliusban az oldalak negyedét hozzáférhetővé tették az interneten, a legelső nap 3,5 milliónyian voltak kíváncsiak a műre. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a honlap összeomlott.
A Biblia hétfőtől ingyenesen letölthető a www.codex-sinaiticus.net címen. A portálon megtalálható a modern görögre átültetett szöveg is, némely részek pedig angolul is hozzáférhetők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.