Múzeumban elemzik Tarzan mítoszát

Amikor Jacques Chirac egykori francia elnök felavatta politikai örökségének szánt múzeumát, az afrikai és ázsiai művészet bemutatásának szentelt kiállítótér megalkotói attól féltek, hogy tárlatukkal nagyon nehéz lesz elkerülni a gyarmati kliséket. A Musée du Quai Branly azonban rácáfolt ezen tévhitekre, és a "nemes vadak" illetve a "meghódítatlan dzsungel" sztereotípiáját már több tárlaton is cáfolták. A hamarosan megnyíló kiállítás is ezt az utat követi: hamarosan Tarzan, a leghíresebb majomember története, és annak lehetséges valóságalapja nyomába erednek majd. A dzsungelek szuperhőse ugyanis több mozifilmben, tévésorozatban és képregényben erősítette az afrikai tévhiteket - derül majd ki a tárlatból.

A Tarzan-kiállításon képregények, filmek és tévérészletek keverednek a történeti forrásértékű dokumentumokkal és afrikai törzsi tárgyakkal, hogy mindezzel bemutassák a nyugati képzelet Afrikáról alkotott képe és a valóság közti különbséget. A kiállítás szervezői szerint a tárlaton felelevenítik az 1912-ben, Edgar Rice Burroughs amerikai író által kitalált figurát, és azt is, hogy bár a szerző soha nem járt a fekete kontinensen, nem aggasztották földrajzi vagy néprajzi aggályok.

A regények szerint a főhős Lord és Lady Greystoke fia, akit Afrikában, szülei halála után óriásmajmok neveltek fel. Tarzan, azaz „fehérbőrű” a dzsungel szuperhősévé vált, és a regényfolyamban az elveszett római légiókkal, az amazonokkal, de még a nácikkal is összecsapott. A könyvsorozat egészen az 1940-es évekig futott, és világszerte 15 millió példányt adtak el belőle, illetve 15 ezer képregényt, 42 mozifilmet és számtalan tévésorozatot készítettek belőle. A kiállítást szervező Roger Boulay szerint a századfordulón kitalált figurában nem csak a darwinizmus hatása, hanem a King Kong történetek több eleme is megjelenik.

A Tarzan alakjában megjelenített, vadonban felnövő fiú képe azonban archetipikus a történelemben: Kaspar Hauser, az emberektől elzártan nevelkedett fiú történetével korától kezdve egészen napjainkig rengeteget és rengetegen foglalkoztak. A különös vadember és a hozzá hasonlóan emberektől elvadultan felcseperedett, valódi Tarzanok és Mauglik meséjét néhányan csupán elrettentő kuriózumként borzongták végig, holott ezek a rémmesék valójában az emberi lét legkomolyabb kérdéseit feszegetik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye