A német Vénusz lehet a világ legrégibb emberszobrocskája

A kutatók a Nature című tudományos magazin csütörtökön megjelent számában számolnak be a szenzációs leletről. Az 1908-ban megtalált híres Willendorfi Vénusznál 25 ezer évvel idősebb figura felfedezése átírja a művészettörténetet - olvasható a folyóiratban. "Szexuálisan túlfűtött darab" - jelentett ki Nicholas J. Conard, a Tübingeni Egyetem tudósa, kinek régészcsapata rátalált a páratlan leletre.

A szénizotópos kormeghatározás legalább 35 ezer esztendősre becsülte a "német Vénuszt", s ez azt jelenti, hogy ez a legrégibb, embert ábrázoló szobor, ami valaha előkerült. Azok az izraeli és afrikai kövek, amelyeket elődeink azért gyűjthettek, mert az emberre hasonlítottak, csaknem kétszer ennyi idősek ugyan, de nem emberi kéz faragta őket.



A Schelklingenhez közeli Hohle Fels-barlangból előkerült 6 centiméteres, teltidomú nőfaragványnak sem lába sem feje nincs, de kicsit balra tolódva, a válla fölött egy gondosan kimunkált gyűrű látható, és a szobor sima felülete is arra mutat, hogy függőként viselhette gazdája. A szobrocska bal karja és a bal válla hiányzik, de Conardék bíznak benne, hogy a feltárás közelében ráakadnak majd erre a darabkára is. A szobor nem volt festett, de több vésett csík húzódik rajta.

Bár a Hohle Fels-i nőalak bizonyos tekintetben hasonlít arra az úgy 150 darab 25-29 ezer éves Vénusz-figurára, amelyet a Pireneusoktól Dél-Oroszországig sokfelé megtaláltak, Jill Cook, a londoni British Múzeum szakértője óvott a Vénuszok és a német figura közötti bármiféle kapcsolat keresésétől. Mint mondta: ez olyan lenne, mintha Picassót egy klasszikus szobrászhoz akarnánk hasonlítani. A barlangban korábban már állatfaragványokat és egy olyan kőtárgyat is találtak, ami lehetett akár "szexuális játékszer" is - szerepelt a BBC online jelentésében.



A Hohle Fels-i lelet arra utal, hogy a nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt Európába érkezett emberek képesek voltak szimbólumok alkotására és az absztrakt gondolkodásra, akárcsak a modern emberek - állapította meg Conard. Bár abban az időben Neander-völgyiek is éltek a térségben, Paul Mellars, a Cambridge-i Egyetem tudósa mégis leszögezte, hogy a mamutcsont nőalak csak emberkéz munkája lehetett. "Semmi még csak távolról is ehhez fogható dolgot sem találtak soha Neander-völgyi lelőhelyen" - érvelt.

Az archeológusok a szobor korában egyetértenek, de arról számos nézet alakult ki, hogy vajon milyen céllal készült a faragvány. Míg Cook termékenységi szimbólumnak vélte, esetleg éppen a szülés ábrázolásának, addig Mellars szerint az alapvető motiváció a szex lehetett. "Ezek az emberek a szex megszállottai voltak" - fogalmazott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták