Kegyetlen kannibálok lehettek a druidák
2009. március 23. 13:07 National Geographic News
A legújabb bizonyítékok szerint a druidák rituális emberáldozatokat hajthattak végre, és megették áldozataikat. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a rómaiak kelták kegyetlenségéről szóló beszámolói nem pusztán a háborús propaganda légből kapott művei lehettek.
Korábban
Az i.e. 1. századtól a rómaiak borzalmas történeteket terjesztettek a magas rangú kelta papok szokásairól. Az i.e. 55-ben inváziót vezető Julius Caesar szerint „a bennszülött kelták úgy gondolják, hogy az isteneknek különösen kedves a rabok és bűnözők lemészárlása, és amikor kifogynak az elfogottakból, az ártatlanok következnek”.
Az idősebb Plinius ennél még tovább ment: szerinte a kelták rituális kannibalizmust végeztek, és azért ették meg ellenfeleiket, hogy átvegyék azok szellemi és fizikai erejét. Hasonló írott feljegyzések azonban csak a rómaiaktól maradtak fenn: a kelták semmilyen írásos beszámolót nem őriztek meg az utókornak. A történészek ezért mindeddig úgy gondolták, hogy a hasonló sztorikból semmi sem igaz, és csupán a háborús propaganda agyszüleményei lehetnek.
Most azonban változni látszik a kép: National Geographic Channel tegnap este adásba került filmje olyan leleteket mutatott be, amelyek a történetírók igazát támasztják alá. Ezek között ismertették az 1980-as években egy angliai lápban fellelt Lindow-i Embert, amelynek manikűrözött ujjai, gondosan nyírt haja és szakálla arra utalnak, hogy egykor igen magas státuszt tölthetett be. A leletek alapján egy dolog látszik bizonyosnak: a huszonéves korában elhunyt férfi egy gondosan eltervezett szertartás során halhatott meg: a fejét szétverték, majd a nyakát durván szétmarcangolták.
Miranda Aldhouse-Green, a wales-i Cardiffi Egyetem régésze szerint a nyitott nyakseb ara utal, hogy a torkát durván vágták fel, amiből szanaszét spriccelt a vér. Emellett rituális áldozatra utalnak az áldozat testén talált pollenek amelyek egytől egyig fagyöngytől származnak. A kivégzésre a szakértő szerint i.sz. 60 körül kerülhetett sor, amikor a római csapatok újabb támadást indítottak Britannia ellen, és a férfit talán azért áldozhatták fel az isteneknek, hogy azok megállítsák a hódító csapatokat. Valamit tenni kellett - állítja a kutatónő, és mi lehetett volna jobb, mint egy magas rangú vezető feláldozása? Mindez egybevág a Julius Caesar által leírtakkal, aki szerint a halhatatlan istenek addig nem segítik a keltákat, amíg egy ember életét fel nem áldozzák nekik.
Egy másik hasonlóan durva leletegyüttes is ezt az elméletet támasztja alá: egy alvestoni barlangban 2000-ben 150 ember maradványait találták meg, akik a római invázió során halhattak meg. A felfedezés azt sugallja, hogy a druidák egyszerre végezhettek áldozataikkal: lehetséges, hogy épp a római invázió váltotta ki a rituális keretek közé szorított mészárlást.
Mark Horton, a Bristoli Egyetem kutatója szerint ez a felfedezés is a rómaiak elleni kegyetlen ellenállásra utal: akár a csatamezőn., akár a szakralitásban minden erővel ellenálltak volna a hódítóknak. Ráadásul az alvestoni leleteken kegyetlen kannibalizmus nyomait is felfedezték: az egyik csontot éppen úgy vágták, majd törték el, ahogy a velőscsontot szokták. Horton mindezt még azzal egészítette ki, hogy ha létezett is ilyen gyakorlat, az igencsak ritka lehetett, ráadásul valószínűbbnek tűnik, hogy csak a hódítás következtében beállt éhínség miatt ették meg egymást az emberek.
A kutatók számára ezen felfedezések azért is fontosak, mert korábban semmilyen régészeti bizonyítékot nem sikerült kapcsolatba hozni a druidákkal. A mostani leletek azonban egytől egyig arra utalnak, hogy a krónikásoknak igaza lehetett, és a kelták minden korábbinál kegyetlenebb viselkedéssel várták a hódítókat.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05