Szabadság, egyenlőség és terror
2009. március 20. 10:59
Korábban
Középpontban az államosítás
A rendszer kezdettől elsődleges feladatának tekintette az államosítást: március 26-án elrendelték a húsznál több munkást foglalkoztató ipari-, bánya- és közlekedési üzemek kártalanítás nélküli köztulajdonba vételét. A gyakorlatban viszont ennél számos esetben sokkal kisebb üzemeket is szocializáltak, a többit pedig szövetkezetekbe tömörítették volna. A közép- és nagybirtokok „a proletárállam" tulajdonába mentek át, míg a kis-és törpebirtokok magántulajdonban maradnak. A jogszabály a köztulajdonba vett földek szétosztását kifejezetten megtiltotta, és úgy intézkedett, hogy a szocializált birtokokat szövetkezeti kezelésre „a mezőgazdasági proletárságnak kell átadni". A földosztás elmaradása következtében a falusi lakosság közömbössé vagy éppen ellenségessé vált a rendszer iránt.
A szövetkezetek (valójában állami gazdaságok) létrehozása csak az uradalmakon élő gazdasági cselédség azon része számára volt elfogadható, amely nem kívánt önálló gazdává válni. Az agrárszegénység, valamint a kisebb-nagyobb birtokkal már rendelkező parasztság azonban teljes joggal csalódottnak érezte magát, mert egyáltalán nem jutott földhöz, illetve nem gyarapíthatta gazdaságát. Az ellenérzést hadikommunista jellegű intézkedések is erősítették. 1919. április 26-án rendelet jelent meg az egész terményfelesleg kötelező beszolgáltatásáról, és megkezdődtek a katonai erőszakkal végrehajtott rekvirálások.
A kereskedelmet megbénította az iparcikkek hiánya, valamint a pénz körüli zűrzavar. A megbízhatónak ítélt, régi kibocsátású ún. „kék pénz" eltűnt a forgalomból. 1918 őszétől Budapesten nyomtak 25 és 200 koronás bankjegyeket, eleve ideiglenes szükségpénz gyanánt. A rossz minőségű papírból készült bankók hátoldala nyomás nélkül maradt, ez volt a „fehér pénz", amely semmiféle vásárlóértékkel nem rendelkezett. A kormányzat mégis ezt kívánta a parasztságra is ráerőltetni, a bérből és fizetésből élők ugyanis eleve ebben kapták javadalmazásukat. A bortermelő vidékeken még tovább keserítette a közhangulatot a szesztilalom fenntartása. A hordókat lepecsételték, ezért nemcsak a borok értékesítésére, hanem még kezelésére sem volt mód. Az életkörülményeket javító legjelentősebb változásokért ily módon nem a kormányzatnak, hanem a természetnek járt köszönet: március-áprilistól nem kellett fűteni, s fél éven át nem hiányzott a meleg ruha sem.
A radikálisabb művelődéspolitika legfontosabb eleme az oktatásügy reformja volt. A már kész tervek alapján megkezdték a nyolcosztályos, kötelező és ingyenes általános iskolai oktatás bevezetését, valamint a középiskolák egységesítését. Új tankönyvek elkészítésére adtak megbízatást. Szovjet módon választották el az egyházakat az államtól. Elkobozták az egyházak földbirtokait és pénztőkéjét, államosították az egyházi iskolákat, és megszüntették az iskolai vallásoktatást. A júniusban elfogadott „alkotmány" kimondta, hogy a Tanácsköztársaság „elválasztja teljesen az egyházakat az államtól, az iskolát az egyházaktól [...] Vallását mindenki szabadon gyakorolhatja." Ez utóbbi passzus érvényét korlátozta a vallásellenes ateista propaganda. A templomok azonban nyitva maradtak, a vallási szertartások zavartalanul lebonyolódtak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
