Kárpótolhatják a Kárpátaljáról elűzött cseheket

Az érintetteknek írásos dokumentumokkal bizonyítaniuk kell, hogy az adott időszakban milyen ingatlan vagyonuk maradt Kárpátalján. Ennek alapján azután maximum kétmillió koronás kártérítést kaphatnak a cseh államtól. A kárpótlási kérelmet úgy a károsultak és leszármazottjaik is benyújthatják, mégpedig 2012 végéig. Feltétel, hogy az egykori csehszlovák állampolgár ma cseh állampolgársággal rendelkezzen. A ma Szlovákiában élő károsultakra tehát a kárpótlás nem vonatkozik.

"Kompromisszumos megoldás. Lehet, hogy valaki veszíteni fog ezen, de a másik oldalon az államkassza kibírja ezt a terhet" - jelentette ki Eva Dundácková képviselő, a törvényjavaslat egyik kidolgozója. Szakértői elemzések szerint várhatóan mintegy 400 személyt fog érinteni ez a kárpótlás, s az államkassza kiadásai mintegy 800 millió koronát tesznek ki.

Csehszlovákia és a Szovjetunió 1946-ban szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától.

A Kárpátaljáról a II. világháborúval összefüggésben elüldözöttek egy évtizede Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után a ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. Josef Havel szerint jelenleg mintegy 220 személy követeli vissza egykori vagyonát. A kárpótlásra jogosultak száma szerinte legfeljebb 400-ra emelkedhet.

A cseh pénzügyminisztérium korábbi becslése szerint az elvesztett vagyon összértéke mai áron mintegy 10 milliárd korona lehet. Egy korábbi sajtójelentés szerint a mintegy 200 ember együttesen mintegy 370 millió korona értékű vagyonért kér kárpótlást. Az illetők Kárpátalján hagytak egyebek között 134 családi házat, 30 falusi gazdaságot termőföldekkel és 20 ipari műhelyt.

A Podkarpatská Rus szervezet 2001 decemberében Forrai Kristóf akkori prágai magyar nagykövetnek is levelet küldött, amelyben azt tudakolta, hogy Magyarország kész-e kárpótlást nyújtani az elüldözötteknek azokért a károkért, amelyeket nekik okozott. Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de 1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd Prága átadta a Szovjetuniónak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is