A dicsőség napjai Szolnokon

A szolnoki kiállítás a dicsőséges tavaszi hadjárat kezdetét és hadszervezeti hátterét mutatja be, így megismerhetjük azt is, hogy Szolnok stratégiai szempontból kiemelt helyen feküdt. A települést érintette az ország közepéből Erdélybe vivő legegyenesebb főútvonal, amelynek fontosságát az 1847-ben átadott Pest-Szolnok vasútvonal is jelezte.

Ugyanakkor a Közép-Tisza vidékén csak három híd létezett: Tiszafürednél, Cibakházánál, illetve középütt Szolnoknál. 1849 elején, az ország központi részeinek feladása után kitűnt: a Tisza-vonal és átkelőhelyei birtoklása vagy elvesztése a magyar önállóság sorsát is befolyásolják. Mindhárom környékén zajlottak összecsapások, Szolnoknál kettő is. Ezek ugyan nem voltak döntőek a szabadságharc szempontjából, de mindkettőnek megvolt a maga jelentősége.

Az első szolnoki ütközet (1849. január 22.) előzményei az év első napjaira vezethetők vissza. A császári hadvezetés – Franz Ottinger tábornok vezetésével – egy alig 2000 fős lovasdandárt küldött Szolnokra, Feladata a magyarok megfigyelése és a vasútvonal biztosítása volt. Eközben Perczel Mór honvédtábornok mintegy 13 ezer főre nőtt serege ellentámadásra kapott parancsot. A tervek szerint a befagyott Tiszán északról átkelő erőknek át kellett karolnia a császáriakat, miközben Perczel a szolnoki hídfő ellen támadást indít. Ottinger ugyan el tudta kerülni a körülzárást, ám Szolnok mellett hamarosan Abonyt és Ceglédet is fel kellett adnia. Perczel előrenyomulását végül a magyar hadvezetés állította le, amely már egy átfogó támadást készített elő.

1849. februárjában jelentek meg a Közép-Tiszánál Vécsey Károly bácskai és Damjanich János bánáti hadtestének Délvidéken megedződött csapatai, akiket Henryk Dembinski egy Szolnok elleni elterelő hadműveletre akart alkalmazni. A kápolnai vereség után a cél a Szolnokot megszálló Leopold Karger tábornok mintegy 5000 fős császári dandárának megsemmisítése lett. Március 4-én Damjanich Cibakházánál átkelt a Tiszán, hadosztályát Vécsey korábban átadott, illetve Tiszavárkonynál átkelt csapatai erősítették. Vécsey maradék erőinek a tiszai hídfőt kellett megrohanni, hogy Damjanich hátba támadhassa a császáriakat. Ám 5-én reggel Vécsey késett, és Damjanich a vasúti töltés, az Indóház és a Tisza között felsorakozó teljes ellenséges dandárral került szembe. Az ütközetet a magyar csapatok rohama döntötte el, mely a pusztító ágyútűz ellenére megfutamította a császáriakat. Az üldöző honvédek átrohantak a városon, elfoglalták a Tisza-hidat, és biztosították Vécsey átkelését.

A szolnoki ütközet a főhadszíntéren a honvédség addigi legnagyobb hadisikere volt, a katonai kezdeményezés újra a magyar fél kezébe került. Ez a hadi helyzetben április elejétől hozott látványos eredményeket.hadtörténészek szerint a Damjanich tábornok vezette honvédsereg szolnoki diadala az osztrák csapatok felett kedvező fordulópontot hozott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc menetében, egyúttal a dicsőséges tavaszi hadjárat kezdetét is jelentette. A dicsőség napjai című tárlaton, amelynek előkészítése fél évet vett igénybe, döntően korabeli katonai egyenruhák, fegyverek, haditérképek, kitüntetések és egyéb tárgyak idézik meg a korszakot. A kiállítási anyag egy részét magánygyűjtőktől kapták, így több értékes relikviát most láthat először nyilvánosan a nagyközönség.

Közszemlére tették például Damjanich János tábornok féltve őrzött szablyáját, de látni lehet ugyanebből a fegyvertípusból tűzi aranyozással díszített példányt, és az osztrák hadsereg katonái által használt pisztolytípusokat is felvonultatja a tárlat. A különlegességek közé sorolható az a zászlódarab, amely a világosi fegyverletételnél széttépett és darabonként megőrzött lobogóból származik. Látható Knézics Károly honvédtábornok, aradi vértanú egy kitüntetése is, miután az egy szerencsés véletlen folytán a családjánál maradt, míg a többi vértanútól ezeket mind elkobozták.

Az 1849. március 5-i csata mozzanatait egy terepasztalon jelenítették meg, és a harci eseményeket felidéző filmet folyamatosan vetítik a látogatóknak. A korszakkal és a csatával - gondolva a diákcsoportokra - számítógép segítségével is ismerkedhetnek a látogatók. Újdonság a "beszélő vitrin", amely a beépített mozgásérzékelő révén akkor kezdi el a benne lévő tárgyak szóbeli ismertetését, amikor eléje lépnek.

A kulturális tárca és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezett tárlatot május közepéig láthatja a Damjanich János Múzeumban a közönség.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"