Mindenkit feldühített az olmützi alkotmány

A magyar hadsereg 1849. február 26-27-én a kápolnai csatában vereséget szenvedett és a Tisza bal partjára vonult vissza, de a magyar ellenállás ezzel nem tört meg. A győzelmi lázban égő osztrák főparancsnok, Alfred Windischgrätz herceg azonban túlzó diadaljelentésében arról számolt be az Olmützbe menekült udvarnak, hogy "a lázadó csordákat... szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek". A császár és környezete elérkezettnek látta az időt az alkotmányosság és az abszolutizmus között folyó küzdelem végleges rendezésére és úgy döntött, életbe léptetik a Franz Stadion belügyminiszter és Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök által kidolgozott új alkotmányt és feloszlatta a kremsieri osztrák birodalmi gyűlést.

Az abszolutista, egységes, összbirodalmi, polgári jellegű alkotmány számos egyéni szabadságjogot biztosított - így a törvény előtti egyenlőséget, a nyelvi és nemzeti egyenlőséget, eltörölt minden hűbéri alárendeltséget, alapjában véve azonban centralizált és abszolutista államot teremtett. Az uralkodónak ugyan meg kellett esküdnie a birodalmi alkotmányra, és törvényhozási jogait a tartományi és a birodalmi gyűléssel gyakorolta, de abszolút vétójoga volt és bármikor feloszlathatta a parlamentet.

Őt illette az egész birodalomban és minden koronatartományban egy és oszthatatlan végrehajtó hatalom, amelyet a csak neki felelős miniszterek és tisztviselők útján gyakorolt. Összbirodalmi ügyekben csak az uralkodó dönthetett, márpedig szinte minden annak minősült, ami fontos: a hadügy, a külügy, a pénzügy, a kereskedelem, a belbiztonság, továbbá minden olyan hatáskör, amelyet nem utaltak valamely tartományhoz.

Az oktrojált alkotmány értelmében a "szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchia" koronatartományokból állt. A koronatartományok korlátozott önállóságot élveztek, közülük az ötödik lett az önálló királyságként megszűnt Magyarország. Az alkotmány a magyar korona területeiből végképp kiszakította Erdélyt, a határőrvidéket, Horvátországot, Szlavóniát, Dalmáciát, a Tengermelléket és Fiumét, míg a Bácska és a Temesköz a Szerb Vajdaság része lett. A magyar alkotmány ugyan érvényben maradt, de csak amennyiben nem ütközött az új alaptörvénnyel - ez a gyakorlatban az 1848. áprilisi magyar törvények visszavonását jelentette.

Az oktrojált alkotmány - amelynek következménye lett a Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása - a birodalom népeit és befolyásos köreit is felbőszítette. Tiltakozott ellene a föderalista arisztokrácia, a cseh liberális ausztroszláv értelmiség, de a magát becsapottnak érző szerb. román, horvát és szász elit is. Az alkotmányt végül maga I. Ferenc József helyezte hatályon kívül 1851. december 31-én, meghirdetve a császári egyeduralmat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?