Atomháborút okozhatott volna Kennedy kábítószeres függősége
2008. október 29. 14:07 History Today
Ha a kubai rakétaválságra 1962 helyett 1961 nyarán került volna sor, akkor az ügy végkimenetele akár egy nukleáris holokauszt is lehetett volna - derül ki egy nemrég megjelent könyvből.
Lord Owen, egykori brit külügyminiszter nemrég megjelent In Sickness & In Power (Betegségben és hatalomban) című könyvében a különböző kórokkal küzdő politikusokat vette górcső alá. Szerinte Kennedy az 1961-es bécsi találkozó előtt hátfájdalmai miatt egy hónapig kapott naponta ötször amfetamin injekciókat. A találkozó előtt 45 perccel még infúzió lógott ki a karjából, és talán ez is okozhatta, hogy később az elnök is katasztrófaként jellemezte a megbeszélést. A helyzet később persze javult, és Jack állapota jobbra fordult, így amikor egy évvel később bekövetkezett a krízis, már nem kellett attól tartani, hogy gyengesége miatt esetleg atombombákat dobnak az oroszokra.
A kezelésnek jó oka volt: Kennedy fiatalkorától Addison-kórban szenvedett. Ez egy, a mellékvesekéreg csökkent hormontermelése, működésképtelensége, pusztulása miatt kialakuló betegség, amelyet a só- és víz háztartás zavara jellemez. Mivel a tünetek gyakran feltűnés nélkül, lassan alakulnak ki, és a betegség korai szakaszában nem áll rendelkezésre olyan laborvizsgálat, amely egyértelműen mutatná a betegséget, az orvosok kezdetben sokszor nem gyanakszanak Addison-kórra. Néha egy jelentősebb stresszhelyzet az, mely egyértelművé teszi a tüneteket, és akár krízishelyzetet is teremthet. További részletek
A betegség kialakulásában közrejátszhatott, hogy a második világháborúban Kennedy hátfájdalmára egy kokainszármazékokból készített injekciót kapott, illetve szteroidokat is szedett. Ennek ellenére az elnök betegségét mindvégig - megválasztása előtt és után is - titokban tartották.
A könyv szerint ezzel nem volt egyedül: Lord Owen több olyan államfőt összegyűjtött, akik eltitkolták betegségüket a publikum elől. Ilyen volt Anthony Eden brit miniszterelnök, aki a szuezi válság idején májfertőzéssel küzdött, vagy Nixon, aki nem tudta kezelni saját alkoholizmusát. Ez főként az 1973-as arab-izraeli háború idején vált kritikussá, amikor döntéseket sem volt képes hozni. Amíg kialudta a részeg periódusokat, Kissinger vette át a hatalmat, és mintegy elnöki jogkörrel hozott döntéseket. Woodrow Wilson amerikai elnök Párizsban, az 1919-es béketárgyalások alatt kapott többször is agyvérzést, ám ezt felesége és orvosa sikeresen eltitkolták.
A könyvben a Hübrisz-szindrómával George W. Bush és Tony Blair is szerepelnek, míg Owen szerint egy esetleges második kiadásban korábbi rákja miatt John McCain, és dohányos múltja miatt akár Barack Obama és is szerepelhet majd.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
