Mégsem volt buta a Neander-völgyi ősember

Korábban

Elkészül a Neander-völgyiek géntérképe

Neander-völgyi vadászok kószáltak Angliában

A Neander-völgyiek nyomai a 400 ezer éves fosszíliák között jelennek meg először. Ez az erős fizikumú, vadászattal foglalkozó népesség fénykorában jelentős területet uralt, amelyet Nyugaton Nagy-Britannia és az Ibéria-félsziget, Délen Izrael, Északon pedig Szibéria határolt. A Homo sapiens Afrikából kiindulva mintegy 40 ezer éve jelent meg az európai kontinensen. A két népességcsoport néhány évezredig egymás mellett élt: a Neander-völgyiek utolsó tárgyi emlékei, amelyekre Gibraltár környékén bukkantak, 28-24 ezer évvel ezelőttről származnak.

A Homo sapiens európai megjelenésével egyidejűleg "fejlesztette ki" a kőpengét: az archeológusok eddigi meggyőződése szerint ez olyan drámai technológiai újítást jelentett, amelynek révén a modern ember ősének sikerült lehagynia és kiszorítania területeiről kőkorszakbeli unokatestvéreit. Az utóbbi években megdőlt több, a Neander-völgyi ősemberrel kapcsolatos negatív sztereotípia: mint kiderült, a Homo neanderthalensis képviselői ugyanolyan jó vadászok voltak, mint a modern ember ősei, s nem volt egyértelműen kimutatható hátrányuk a kommunikáció terén sem. A Homo sapiens magasabb intellektusának bizonyítékaként az általuk készített jobb és hatékonyabb kőszerszámokat tartották a régészek.

Ezeket vizsgálta a University of Exeter, a Souther Methodist University, a Texas State University, valamint a Think Computer Corporation szakembereiből összeállt kutatócsoport, amely három évet áldozott arra, hogy elsajátítsa a pattintott kőeszközök készítését. Készítettek szélesebb kőszerszámokat, amelyeket mind a Neander-völgyiek, mind a modern ember őse használt, de gyártottak keskenyebb kőkéseket is, amelyeket később a Homo sapiens alkalmazott.

A kutatók azt vizsgálták, hogy mennyi idő és nyersanyag volt szükséges a kőeszközök elkészítéséhez, ezek mennyi vágó éllel rendelkeztek, s milyen tartósak voltak a használatban. Mint kiderült, nemhogy nincs statisztikai különbség a két kőkori technológia hatékonysága között, a Neander-völgyiek eszközei bizonyos vonatkozásokban sokkal célravezetőbbnek bizonyultak, mint a Homo sapiens kőkései.

A kutatás eredményei megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy a szignifikáns technológiai előny segítette versenyelőnyhöz őseinket, s nem mellesleg kiiktatni evolúciós unokatestvéreit, a Neander-völgyi ősembert. A kutatást irányító Metin Eren kísérleti régész szerint technológiai értelemben nincs egyértelmű előnye egyik kőszerszámnak sem. "Meg kell szabadulnunk az olyan, a Homo neanderthalensisszal kapcsolatos előítéletektől, mint hogy buta, kevésbé fejlett népesség lett volna. Inkább úgy kell gondolni rájuk, hogy mások voltak" - mondta a kutató, aki szerint a régészeknek más irányba kell keresgélniük, hogy kiderítsék a Neander-völgyiek kihalásának igazi okát.

S ha a kőpenge csupán hajszálnyival volt jobb, mint az addig használt eszközök, miért adaptálta ezt a technikát a Homo sapiens, miközben benépesítette Európát? A kutatók feltevése szerint az ok inkább kulturális vagy jelképes lehetett. Metin Eren magyarázata szerint egy terület gyarmatosítása sohasem egyszerű feladat. Egy kontinens benépesítése a jégkorszakban még nehezebb. A Homo sapiens korai reprezentánsainak az újfajta, hatékonyabbnak tűnő technológia lehetett az a fajta szociális kapocs, amely egybefűzte a nagyobb társadalmi hálózatokat.

Az embert próbáló, forráshiányos időkben ezek a nagyobb társadalmi hálózatok egyfajta "életbiztosításként" működhettek, biztosítva a cserekereskedelmet egyazon csoport tagjai között - vélik a kutatók, akik eredményeikről a Journal of Human Evolution című tudományos folyóiratban számoltak be.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?