Felmérték a szlovákok történelmi ismereteit

A legkártékonyabb szlovák nyomában

Kevésbé látványosan, de ugyanilyen jellegű kettősség figyelhető meg a kommunista rendszer megítélése kapcsán is. A megkérdezettek többsége (73 %) szerint az 1948. februári fordulat a politikai szabadságjogok megszűnését hozta el, de ugyanúgy többségben vannak azok is (59 %), akik szerint a kommunista fordulattal gazdasági és szociális fejlődés vette kezdetét az országban. A mezőgazdaság kommunista módon történő kollektivizálásával kapcsolatosan megosztottak a vélemények.

A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve, Besztercebánya

Nagyjából a lakosság fele gondolja azt, hogy az a munkamorálra és a tradicionális falusi életre negatív hatással volt, a válaszolók másik fele ezzel nem ért egyet. Emellett viszont egységesebben pozitív a vélemény a kollektivizálás gazdasági hatásait illetően: négy emberből három úgy gondolja, hogy az elősegítette a falusi életszínvonal növekedését.

Ki a legkártékonyabb szlovák?
A felmérés rákérdezett arra is, a lakosság szerint mely személyek befolyásolták legnegatívabban a szlovák társadalom fejlődését. (Legfeljebb három személyt lehetett megnevezni.) Minden második válaszoló szerint igaz ez az állítás Vladimir Mečiarra, Szlovákia korábbi miniszterelnökére, aki jelenleg a szlovák koalíciót alkotó źS-HZDS elnöke. A válaszolók mintegy 30 százaléka jelölte meg Jozef Tisót; a harmadik helyen MikulᚠDzurinda végzett, 16 százalékkal. Ugyanennek a kérdésnek az ellentetjét is feltették. Eszerint a legpozitívabban Alexander Dubček tevékenységét ítélték meg (52 %); a második helyen az első világháború szlovák hőse, M.R.Štefánik végzett (28 %), a harmadik helyen pedig nem más áll, mint ismét Mečiar (16,8%).

És a magyarok?
A kutatás eredményeinek használhatóságát nagyban növeli az, hogy a válaszadókat nemzetiségük, életkoruk, végzettségük, lakóhelyük típusa és regionális elhelyezkedése alapján is csoportosították, az adatok a kötetben ennek megfelelő bontásban is szerepelnek.

Így tehát képet kaphatunk a szlovákiai magyaroknak a szlovák történelemmel kapcsolatos véleményéről, ismereteiről is. Többször megfigyelhető, hogy a tárgyi tudásra vonatkozó kérdésekre a magyar válaszolók valamivel nagyobb hibaszázalékkal válaszoltak, de például a magyarok nagyobb arányban tudták, hogy 1848-1849 folyamán a Szlovák Nemzeti Tanács jött létre, vagy hogy 1871-ben a Szlovák Nemzeti Párt alakult meg. Egyébként a szlovákiai magyaroknak 77,1 százaléka tudta, hogy az 1920-as szlovák-magyar határt a trianoni szerződés rögzítette. A magyarok számára kiemelt fontosságúnak kezelt és a mai szlovák-magyar kapcsolatokat is érintő Beneš-dekrétumokkal a kötet nem foglalkozik.

Verejná mienka a politika. Historické vedomie slovenskej spoločnosti. Editor Miroslav Pekník. Ústav politických vied SAV - VEDA, Vydavatežstvo SAV. Bratislava, 2006.

Kollai István - Terra Recognita Alapítvány

1. Háttérben az oktatás szerepe
2. A legkártékonyabb szlovák nyomában