Tömegsírban 500 év magyar királyai

Kálmán királyt temették a székesfehérvári királysírba?

Kálmán koronázása

I. István király a székesfehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt prépostsági templomot eleve a saját temetkezési helyének szánhatta. Ezt bizonyítja, hogy itt hantolták el Imre herceget is. A 11. századi uralkodók szintén az általuk alapított egyházi létesítményben temetkeztek, így a székesfehérvári prépostsági templom nem az Árpád-ház, hanem első királyunk temetkezési helyének készült. Péter királyt a pécsi székesegyházban, Aba Sámuelt Sármonostorban, I. Andrást a tihanyi bencés apátságban, I. Bélát Szekszárdon, I. Gézát a váci székesegyházban, I. Lászlót Váradon helyezték végső nyugalomra.

A hagyományt Kálmán király törte meg, és bár az ő nevéhez is fűződött egyházi alapítás, mégis - elsőként I. István után - Székesfehérvárott temették el. A nyughelyet minden bizonnyal még maga Kálmán jelölte ki, és az uralkodó az 1083-ban szentté avatott István és Imre mellé kívánt temetkezni. Példáját a későbbi Árpád-házi uralkodók közül többen követték, azonban a 13. században III. Lászlót kivéve senkit sem temettek el a Szűz Mária templomban. Ugyanakkor az Anjou-királyok előszeretettel hangsúlyozták a boldog ősökhöz való tartozást, ezért maradványaikat Székesfehérvárott helyezték el ünnepélyes körülmények között.

A székesfehérvári királysírok azonban az évszázadok viharaiban szinte teljesen megsemmisültek. 1848. december 5-én kútjavító munkások egy női csontvázra bukkantak, fején korona, ujján arany gyűrű volt. A munkálatokat azonnal felfüggesztették, ameddig a Magyar Nemzeti Múzeum "szakértő tudós férfiai" meg nem jelentek. December 12-én egy férfi csontvázat is megtaláltak, a maradványokon illetve mellett korona, amulett, uralkodói pálca, kard feszület helyezkedett el.

1984. június 18-án szakértő bizottság nyitotta fel a székesfehérvári Romkert kriptáját. Közel fél százada oda temették vissza a középkori magyar királyok meglelt maradványait. A látvány döbbenetes volt: királyi tömegsír, szennyvízben álló, összekevert csontokkal - olvasható Buzinkay Géza áttekintésében.

A feltárásnál jelent volt Pauer János kanonok is, ő volt az, aki szerint III. Béla és első felesége, Chatillon Anna nyugodtak a sírban. Érvelését megfelelő adatokkal támasztotta alá. A tárgyak a 12. századból származtak, ezért Kálmán vagy III. Béla jöhetett szóba egykori tulajdonosukként. Az előbbit egyértelműen kizárta, mert a krónikás hagyomány szerint "külsejére nézve visszataszító volt, borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és tanulékony". Pauer megállapítását a tudomány teljes mértékben átvette.

III. Béla

A tanulmány szerzője, Tóth Endre régész azonban más szempontokat is figyelembe vett. Az ékszereket már Kovács Éva is vizsgálta, aki a tárgyakat már eleve III. Béla korinak tekintette, ugyanakkor nem értette, hogy az uralkodó által bevezetett kettős kereszt miért nem található a sírban. A pontosabb datálást két tárgy segítheti: az egyik az ún. körmeneti kereszt, ami egy provinciális munka, feliratát a függőleges szár tetejére helyezték, amelynek párhuzamai a 10-11. századi nyugatról is ismertek. Mivel a tárgy 11. században készült, inkább valószínű, hogy 1116-ban helyezték a holttest mellé, nem pedig 80 évvel később. Ráadásul a körmeneti kereszt királyi sírban való jelenléte merőben szokatlan. Elképzelhető, hogy ez Kálmánt illette, aki trónra lépése előtt püspök volt. A körmeneti kereszt egyben a püspöki méltóság jelvényeként is szolgált.

Megfontolást érdemel az uralkodói aranygyűrű is, amelynek tengelyébe az Abdallah ibn Muhammed feliratot vésték. A gyűrű és köve a 11-12. századi dél-itáliai ötvösséggel hozható párhuzamba, és a királyné szirénköves gyűrűjének az eredete is Itália déli részére mutat. Ez azért érdekes, mert Kálmán király első felesége a dél-itáliai normann Hautville-házból származó I. Roger ismeretlen nevű leánya volt. Mivel a dinasztia több tagjának ismert a sírja, ezért a csontanyagok DNS vizsgálata akár perdöntő is lehet.