Szent Jakab nyomában: a zarándoklatok története III.

Magyarok a Szentföldön és Rómában

A középkori Magyar Királyság lakosai is bekapcsolódtak kegyhelyek látogatásába. A források eléggé szűkszavúak velük kapcsolatban. Szerencsére az utóbbi idők kutatásainak köszönhetően finomabb képet lehet alkotni róluk.

Szent István király is sokat tett a jeruzsálemi zarándokokért, mivel egyrészt utat biztosított számukra a Szentföld felé. Ennek tényét őrizte meg az az itinerárium (útvonal), amely 1031-1043 közötti állapotokat tükrözte. Másrészt feltételezhetően zarándokházat is létesített a magyar peregrinusok számára. Az első ismert magyar szentföldi zarándok Álmos herceg volt, aki 1107-1108-ban járt Közel-Keleten. Valószínűleg a testvére, Könyves Kálmán király elleni lázadásai miatt vezekelhetett. Nők is vállalkozhattak a hosszú útra. 1121 előtt Gyönyörű asszony látogatott Jeruzsálembe. 1135-ben egy Petronella nevű zarándokasszony vásárolt házat Jeruzsálemben.

Nagy Lajos hadjáratán

A magyarok a keresztes hadjáratokból is kivették részüket. II. András 1217-ben teljesítette apja akaratát, mely szerint fegyveres akciót kell végrehajtani a Szentföldön. Az uralkodó azonban nem erőltette meg magát a küzdelemben, ráadásul meg is betegedett. Néhány, nem túl jelentős összecsapáson túl, inkább az ereklyék megvásárlására helyezte a fő hangsúlyt. Megszerezte "Szent István protomártír koponyáját, [Antiochiai] Boldog Margit szűz vértanú koponyáját, Boldog Tamás apostol és Szent Bertalan jobb kezét, továbbá Áron vesszejéből egy darabot és egyet azon hat korsó közül, amelyekben Krisztus a vizet borrá változtatta, s még sok más is, amit akkor össze tudott gyűjteni".

Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet és Mária királynők Nagy Lajos sírjánál 1385-ben

Rómába Erzsébet királynén kívül, fia, Lajos király is ellátogatott. A második nápolyi hadjáratát ezzel a cselekedettel zárta le. 1350-ben ugyanis szentév volt, így az uralkodó valószínűleg hatalmas tömeg forgatagában találhatta magát. Küküllei János, Lajos király életrajzírója némi pontatlansággal ugyan, de érzékletes képet fest az előkelő személy fogadtatásáról. A tehetősebb rómaiak, mintegy száz személy, erre az alkalomra készült ruhában várták, és a várostól 18 km-re eléje mentek hangos zeneszóval. Az uralkodót az üresen álló lateráni palotában vendégelték meg. Lajos mindennap misét hallgatott, és megmutatták neki Veronika-kendőjét. (Ezt egyébként pár évvel korábban édesanyja is közvetlen közelről szemlélhette meg.) Természetesen a gazdag adományok sem maradtak el, a magyar király 4 ezer forintot helyezett el Szent Péter oltárán.

1. Magyarok a Szentföldön és Rómában
2. Mariazell és Aachen