Háborús bűnösök Kelet-Európában: igazságtétel Csehországban

Korábban

A nürnbergi per története

A CIA rejtegette Eichmannt

Háborús bűnös volt a brit sajtómágnás

Náci bűnösöket mentett a Vatikán

Politikai ítéletek születtek

1946. július 31-én az agrárpárti Adolf Hruby földművelésügyi minisztert életfogytiglanra ítélték (a börtönben halt meg 1951-ben), Jaroslav Krejcí miniszterelnököt és igazságügyminisztert pedig 25 évre (ő is a börtönben halt meg 1956-ban). Az utolsó protektorátusi kormány feje Richard Bienert csak három évet kapott, ám őt is a börtönben érte a halál. A németekkel való kollaboráció szimbolikus figurájának számító Emanuel Moravecet, aki oktatási és művelődési miniszterként buzgón ténykedett a nácik szolgálatában, azonban már nem vonhatták felelősségre. Moravec ugyanis a prágai felkelés kirobbanásának napján, 1945. május 5-én főbe lőtte magát.

Születtek vitatott vagy kimondottan igazságtalan döntések is: így került börtönbe Jan Syrovy tábornok, aki védelmi miniszterként fogadta Hitlert a német bevonuláskor, de később nem működött együtt a német hatóságokkal. Mégis csak 1960-ban szabadult amnesztiával. Elsősorban politikai okból ítélték húsz évre Rudolf Beran agrárpárti vezetőt, aki 1938 ősze és 1939 áprilisa között állt a kormány élén, és akit még a németek is meghurcoltak. Beran végül 1954-ben halt meg a börtönben.

A náci politikusokon és kiszolgálóikon kívül "ítélkeztek" a csehszlovákiai németek és magyarok fölött is. Az első köztársaság elárulásával, Csehszlovákia szétrobbantásával vádolt két kisebbséget a kassai kormányprogramban bűnösnek bélyegezték, majd megfosztották jogaitól. A csehszlovák kormányzatnak ugyan sikerült elérnie - engedélyt kapva a szövetséges hatalmaktól - hogy a spontán akciók után szervezetten kitelepítse az ország területéről a németeket (a menekültekkel együtt kb. 3 millió német kényszerült elhagyni Csehszlovákiát), ám a magyarok teljes kitelepítése nem valósult meg.

Az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján a menekültekkel és a kiutasítottakkal együtt mindössze 100 ezer magyartól sikerült "megszabadítani" Csehszlovákiát, a többiekre csehországi telepítések, vagyon- és jogfosztás, valamint a "reszlovakizáció" várt. A diszkrimináció éveken át tartott, és csak fokozatosan enyhült.

Terra Recognita Alaptvány

1. Spontán népharag és retribúciós dekrétumok
2. Politikai ítéletek születtek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat