100 éves a Szépművészeti Múzeum

Korábban

Szombaton nyit a Van Gogh-kiállítás

Minden idők legdrágább műkincse Budapesten

110 éve ünnepelték a magyar honfoglalás millenniumát

140 éves a budapesti Állat- és Növénykert

Képeket loptak a tatarozáskor

A háború után az első kiállítást 1946-ban szervezték, az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum. A gyűjtemény 1957-re kinőtte az épületet, ezért az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Hősök terén a külföldi alkotások maradtak. A modern anyag külföldi magyar művészek, így Schöffer Miklós, Forbáth Alfréd, Kemény Zoltán, Victor Vasarely adományaival is bővült. Mivel a múzeum részt vett az 1964-es núbiai ásatásokban, az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott.

A múzeum osztályai: az Egyiptomi, a Görög-Római, a Régi Képtár, a Régi Szoborgyűjtemény, a Grafikai és a Modern gyűjtemény. A műtárgyak száma több mint 100 ezer, a fontosabbak állandó kiállításokon láthatók, a többit időszaki tárlatok mutatják be. A legjelentősebb a Régi Képtár, itt igen gazdag olasz (Raffaello, Giorgione, Tiepolo) és németalföldi (Brueghel, Frans Hals, Rembrandt) s jelentős spanyol (Greco, Goya) anyag van, s számos jelentős olasz szobor is látható. A múzeum emblémája, a kis Leonardo-lovasszobor Ferenczi István révén került hazánkba.

Évente 8-10-szer rendeznek hazai vagy külföldi anyagokból tematikus kiállítást, bemutatkozott a Drezdai Képtár, a pétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum, tárlat mutatta be a 19-20. század francia festészetét, a bulgáriai trák kincseket, az egyiptomi kopt anyagot, Miro képeit. Nagy siker volt a Monet és barátai s a Greco-Velázquez-Goya-tárlat, bemutatták Zsigmond király korának művészetét, 2006-ban kiállították Rembrandt 190 grafikáját, s a napokban nyílt meg az első hazai Van Gogh-tárlat. A hónap műtárgya címmel hívják fel a figyelmet az évfordulókra és új szerzeményekre, kamarakiállításokat szerveztek Tiziano, Picasso, Caravaggio művei köré. A múzeumot idén több mint 500 ezren látogatták.

Kiállításai mellett akkor is a közönség figyelmének középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban az állványokon át hét képet, köztük két Raffaellót raboltak el, de a műtárgyak nagy nemzetközi nyomozás révén szerencsére megkerültek.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

1. A klasszicizáló eklektika utolsó jelentős hazai alkotása
2. Képeket loptak a tatarozáskor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban