Szlovák bérgyilkos szolgálta a miniszterelnöki hivatalt 1848-ban
2006. október 6. 12:30
1848 szeptemberében egy fiatal szlovák értelmiségi politikai bérgyilkosnak jelentkezett a Batthány vezette magyar kormánynál.
Korábban
A szlovák nemzeti mozgalom letörésére ajánlkoztak
Az 1848-1849-es magyarországi forradalom és szabadságharc egyik legszomorúbb jelensége volt az országban élõ nemzetiségek között kialakult polgárháború.
A legismertebb és legjelentősebb fegyveres megmozdulások a Jellasics bán által vezetett délszláv, valamint az erdélyi román nemzeti mozgalmakhoz köthetők. Ezzel szemben a szlovák nemzeti politikusok (Ludovít Stúr, Michal Miloslav Hodza és Jozef Miloslav Hurban) nem tudtak akkora tömeget megmozgatni, a szlovák lakosság ugyanis többnyire megelégedett az áprilisi törvények eredményeivel, illetve a Batthyány-kormány felső-magyarországi intézkedéseivel, amelyben ingyenesen jutottak vetőmaghoz az előző évben éhínség sújtotta megyék.
Stur és Hurban - ismerje meg a szlovák-magyar távolság forrásait! |
1848 szeptember végén a szlovák származású fiatal újságíró, Mácsay Mihály a következő levelet küldte a miniszterelnöknek: "Hazánk tótajkú lakosait saját nemzetünk ellenébe lázító Hurban működései percenként iszonyúbbak kezdvén lenni, elhatározám magam arra, miszerint megnevezett lázítót vagy élve az igazság szigorúságának átadjam, vagy pedig, - ha elfogatása nem sikerülne, - őt szennyes életétől megfosszam". Ehhez pedig azt kéri, hogy a kormány fedezze a költségeit, és adjon mellé megfelelő katonai erőt.
Mácsay tehát politikai bérgyilkosnak ajánlkozott fel, amit a miniszterelnöki hivatal el is fogadott - hiszen Hurbant nem politikusnak, hanem egyszerű, hazaárulásban vétkes bűnözőnek tekintették - és Jeszenák János bárót kérte meg, hogy adjon megfelelő katonai erőt a feladat teljesítésére. Jeszenák azonban visszautasította ezt, mondván, hogy nem tudja garantálni a bérgyilkos testi épségét a Hurban által vezetett egység ellen irányuló hadműveletek alatt.
Mácsay terve a szabadságharc folyamán később sem sikerült, Jozef Miloslav Hurban 1888-ban bekövetkezett haláláig a szlovák nemzeti mozgalom egyik meghatározó vezető alakja volt.
(Forrás: Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. Kiadta és magyarázatokkal ellátta Steier Lajos. II. Okmánytár. Budapest, 1937. 115-116.)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap