200 éves a trafalgari brit győzelem

Korábban

Egymillió dollárt fizettek Nelson zsebórájáért

Előkerültek Nelson admirális elhallgatott levelei

Zászlódarab Lord Nelson hajójáról

Napóleon és Nelson ükunokái kibékültek

Megtalálták Nelson admirális hajóját

A hajsza

A trafalgari csata önmagában nézve is kiemelkedik a tengeri hadviselés történetéből. Ez a kijelentés azonban még hihetőbbé válik, ha megvizsgáljuk a csatát megelőző év eseményeit, amikor kegyetlen "macska-egér" hajsza zajlott a két flotta között. Nelsonnak a legnagyobb problémát az jelentette, hogyan tartsa állandóan szemmel a Toulonban állomásozó francia flottát. Pontosan tisztában volt ugyanis azzal, hogy amennyiben Villeneuve-nek sikerülne kijutnia az Atlanti-óceánra, úgy felmenthetné Brestet és Rochefort-t a blokád alól. Az angol parancsnok dolgát nagyban megnehezítette, hogy Toulon tényleges blokádja lehetetlen volt. Egyfelől, Málta és Gibraltár túl messze volt, másfelől Menorcát az amiens-i béke óta a franciák birtokolták.

Napóleon terve az volt, hogy az Atlanti-óceán nyugati részén összevonja a francia-spanyol flottát. Az erőfölény birtokában ugyanis már biztosítani tudná a Csatorna feletti uralmat.
 

A Villeneuve vezette flotta -tizenegy sorhajó és nyolc fregatt- 1805. március 30-án, az éj leple alatt hajózott ki Toulonból. Nelson arra számított, hogy a franciák kelet felé veszik az útirányt. Tévedett, ráadásul a természet sem vette pártfogásába, hiába eredt a francia flotta nyomába, az erős nyugati szeleknek köszönhetően csak nagyon lassan haladt előre. Mikor elhagyta a Gibraltári-szorost már három hét hátrányban volt. Az időveszteség nem bizonyult végzetesnek. Bár a Karib-tengeren elkerülte egymást a két flotta, ám közben Villeneuve-ön egyre jobban kezdett elhatalmasodni Nelson-fóbiája. A folyamatos álhírek következtében ugyanis Villeneuve azt hitte, hogy Nelson jóval több hajóval rendelkezett a valóságosnál.
 

Az utolsó cseppet az jelentette, amikor hírt kapott arról, hogy az angolok már a térségben vannak. Villeneuve június 8-án parancsot adott a visszaindulásra. Nelson a hír hallatán egy gyorsnaszádot küldött Angliába, hogy még véletlenül se érje váratlanul az otthoniakat a francia flotta megjelenése. Lord Barham, az admiralitás új első lordja nem is tétlenkedett sokáig, parancsot adott Calder admirálisnak, hogy tartóztassa fel a francia flottát. A Finisterre-foknál vívott csata nem döntött el semmit, annyi haszna angol részről azért volt, hogy Villeneuve nem Brestbe, hanem a spanyolországi Ferrolban kötött ki. Napóleon tombolt, Villeneuve-öt vádolta a kudarcért: "Hol tanultak olyat az admirálisaim, hogy kockázatvállalás nélkül is lehet háborúzni." Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Napóleon nem értett a tengeri hadviseléshez.

1. Alternatívák
2. A hajsza
3. A csata I.
4. A csata II.
5. Nelson élete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő