Megalakul az SZDSZ
2004. szeptember 13. 12:06
A rendszer párton kívüli ellenzékének, a magukat `demokratikus ellenzék`-nek nevező radikális csoportja 1988-ban önálló szervezeti kereteket keresett és teremtett. Május 1-én alakult meg a Szabad Kezdeményezések Hálózata, mint civil tömörülés. október 24-én szabad demokratákként fogalmaztak meg `Elvi nyilatkozat`-ot, amely polgári párt megszervezése mellett foglalt állást. Mindez a kormányban már hetek óta vitatott `demokrácia-csomagterv`-vel egy időben történik. A közgyűlés november 13-án döntött a Szabad Demokraták Szövetsége megalakításáról. Ezzel a rendszer féllegális politikai ellenzékének szerveződése befejeződött. Míg az ún. `nép-nemzeti` ellenzék a szovjet rendszer feloldhatatlan ellentéteinek bírálatát a nemzeti-nemzetiségi kérdés köré csoportosította, addig a `demokratikus ellenzék` elsősorban az államrendszer antidemokratikus elemzőinek kritikájára összpontosított (a civil szervezkedés szabadsága, többpártrendszer, a belső erőszakszervezetek törvényes korlátozása stb.). Alapítói között ott találjuk az 1950-es évek reformkommunistáit, Nagy Imre követőit, akik éveket töltöttek 1956-62 között a Kádár-rendszer börtöneiben. Ott találjuk a kommunista nómenklatúra kiábrándult és a rendszer belülről `korán kiismert` gyermekeit, a szovjet zóna első polgárjogi mozgalmának követőit, a chartásokat, valamint a szocialista rendszert közgazdasági és társadalompolitikai alapon bíráló fiatal közgazdász-szociológus értelmiségiek csoportját. Csatlakoztak hozzájuk az 1973. évi szociológus-ügy üldözöttei. Lapjuk, a Beszélő 1981-től jelent meg illegálisan, a rendőrséggel vívott macska-egér harc közepette. Vállalták a századelő polgári radikális örökségének felvilágosult racionalizmusát és politikai módszereit: az elmaradott társadalom és a nem polgárosult politikai rendszer megváltozását, a meg nem alkuvó, radikális akciókat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap