A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre

2019. május 29. 11:45 MTI

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

152 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

eskü
A kormány eskütétele 1867-ben (kép forrása: cultura.hu)

Az 1848–1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás és a nyílt abszolutizmus időszaka követte. Az Alexander Bach belügyminiszterről elnevezett, 1859-ig tartó korszak ideológiai alapja a „jogeljátszás” elmélete volt, mely szerint Magyarország a nyílt lázadás és a forradalom miatt elvesztette alkotmányos jogait. A cél Magyarország beolvasztása lett a központosított birodalomba: hivatalos nyelvvé a németet tették meg, az osztrák polgári és büntetőkönyv lépett hatályba, a magyar tisztviselők mellé Ausztriából „Bach-huszároknak” csúfolt hivatalnokok érkeztek. Magyarországról leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a Határőrvidéket, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot, a megmaradt területeket a vármegyerendszer helyett öt kerületre osztották.

A válasz a passzív ellenállás lett, a magyarok nem vettek részt a politikai életben, az intézkedéseket – ahol csak lehetett – kijátszották. Az önkényuralomnak azonban kedvező hatásai is voltak: megvalósult a törvény előtti egyenlőség, érvényben maradt a jobbágyfelszabadítás, és kialakult egy jómódú birtokos réteg.

Ferenc József 1859-ben az itáliai háborúban elszenvedett vereség után leváltotta Bachot, majd visszaállította a történeti jellegű közigazgatást. Az uralkodó 1860-ban kiadta a birodalom országainak széles autonómiát biztosító októberi diplomát, de a legfontosabb döntéseket továbbra is magának tartotta fenn, az 1861-es februári pátens egy birodalmi gyűlés felállítását is elrendelte. Ezek elfogadásához 1861-ben ismét összehívták a magyar országgyűlést. A két dokumentum elutasítása egyöntetű volt, de arról vita alakult ki, hogy ezt feliratban vagy határozatban tegyék-e meg, azaz elismerjék-e Ferenc Józsefet legitim uralkodónak. A vita azzal dőlt el, hogy a Határozati Pártot vezető Teleki László a szavazás előtti estén öngyilkos lett.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

Ezután az országgyűlést feloszlatták, az 1865-ig tartó Schmerling-provizórium alatt az alkotmányosságot ismét felfüggesztették. A két fél azonban rákényszerült a közeledésre: a német egységből kimaradt, Königgrätznél a poroszoktól vereséget szenvedett Ausztriának szüksége volt Magyarországra, hogy birodalom mivoltát fenntarthassa, idehaza pedig kifáradt a passzív ellenállás. Miután Ferenc József jelét adta a magyar közvéleményre döntő befolyással lévő Deák Ferencnek tárgyalási készségének, Deák 1865. április 16-án megjelentette húsvéti cikkét, amelyben kifejtette: az alkotmányosság helyreállítása érdekében a magyar fél hajlandó a kompromisszumra. Az uralkodó ezután menesztette Schmerlinget, és 1865 végére újra összehívták az országgyűlést.

Az országgyűlés hosszas egyezkedés után 1867. május 29-én fogadta el a 69 szakaszból álló 1867. évi XII. törvénycikket „a magyar korona országai és az őfelsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról”. A törvény kimondta, hogy a két államot az uralkodó személye és a pragmatica sanctio köti össze, valamint hogy a kiegyezés után reálunió jött létre. A két állam belügyeit tekintve független volt, önálló törvényhozással rendelkezett, ugyanakkor közös lett a hadügy, a külügy és az ezeket finanszírozó pénzügy. A két házból álló osztrák Birodalmi Gyűlés és a szintén két házból álló magyar Országgyűlés 60–60 tagja tárgyalta a közös ügyekkel kapcsolatos költségvetést. A közös hadsereg ügyeit az uralkodó intézte, abba sem a parlamenteknek, sem a delegációknak nem volt beleszólásuk. Ehhez kapcsolódott az 1868-as magyar–horvát kiegyezés, amely szerint a független báni kormány és a horvát országgyűlés 40 tagot delegálhatott a magyar képviselőházba és hármat a felsőházba.

A politikai kiegyezés mellett megszületett az úgynevezett gazdasági kiegyezés is, amelyet tízévenként újítottak meg. Magyarország átvállalta az osztrák államadósságok egy részének kifizetését, közös lett a pénz és a mértékrendszer, szabad lett a tőke és a munkaerő-áramlás, a birodalom vámegységet alkotott.

A kiegyezés a magyar történelem sorsfordító lépése, amelyet máig viták öveznek. Sokan hevesen ellenezték, Kossuth az emigrációból írt Cassandra-levelében azt írta, hogy Magyarország egy halálra ítélt birodalommal lépett frigyre, amely bukásakor maga alá fogja temetni. Kossuth bírálta a kiegyezés merev rendszerét, megreformálhatatlan struktúráját is. A többség szerint azonban a kor erőviszonyainak megfelelő, reális kompromisszum született. Újra törvényi erőre emelkedhetett az 1848. évi áprilisi törvények gyakorlatilag mindegyike, valamint a 12 pontból tíz (a nemzeti őrsereg és a nemzeti bank kivételével) a kiegyezés megfelelő politikai környezetet teremtett a passzív ellenállásba belefáradt országnak a tőkés gazdasági fejlődéshez.

Megszűnt az osztrák–magyar ellenségeskedés kora, s megkezdődött a dualizmus fél évszázados időszaka. Ebben ugyan rendszeresek voltak a viták Bécs és Budapest közt, de Magyarország egy jól működő, prosperáló és Európával lépést tartó államkomplexum meghatározó tagja volt, az osztrák tőke és a politikai nyugalom teremtette meg a rendkívül dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődés alapját. Egy idő után azonban a kiegyezés keretei már nem feleltek meg a fejlődés szükségleteinek, a rendszer megreformálhatatlannak látszott. Ráadásul egyre súlyosbodtak a végül a monarchia széteséséhez vezető nemzetiségi ellentétek, mert a kiegyezést csak a soknemzetiségű birodalom két nagy nemzete kötötte meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Ferenc József magyar királlyá koronázása (kép forrása: 24.hu)Deák Ferenc Székely Bertalan festményén (kép forrása: cultura.hu)Az Osztrák-Magyar Monarchia címere (kép forrása: elte.hu)
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár