Így vetette meg John Smith trükkös „ingatlanhirdetése” Új-Anglia alapjait
2018. november 22. 12:48 Múlt-kor
John Smith nevét legtöbben valószínűleg az indián „hercegnő”, Pokahontasz történetéből ismerik. Az angol felfedező és kalandor vezető szerepet vállalt Anglia első amerikai gyarmata, Virginia és az első sikeres telep, Jamestown létrehozásában. Az angolok amerikai gyarmatosításában – és ezzel a későbbi Egyesült Államok megszületésében – Smith még egy jelentős érdemet tudhat magáének: az ő beszámolói és térképei tették igazán vonzóvá Új-Angliát a telepesek számára.
Korábban
Miután 1609-ben leváltották Virginia és Jamestown éléről, Smith folyamatosan kereste a lehetőséget, hogy visszatérhessen az Újvilágba. Végül 1614-ben csatlakozott egy felfedező expedícióhoz, amely az akkor „Észak-Virginia” néven ismert terület partjain hajózott végig. A korábban ismeretlen vidék azonnal megragadta a vállalkozó kedvű Smith fantáziáját és lelki szemei előtt már angol telepek sora jelent meg a folyókban és megművelhető földterületben gazdag tájon.
Hazatérve Angliába azonnal neki is látott, hogy támogatást szerezzen terve megvalósításához és még ugyanebben az évben útra is kelt egy telepescsoport élén. Hajója útját azonban először egy pusztító vihar akasztotta meg, majd 1615-ös második próbálkozása alkalmával francia kalózok fogságába esett, ahonnan csak hetek múltán tudott visszaszökni Angliába.
A kudarc nem szegte kedvét és folytatta kampányát az általa Új-Anglia névre keresztelt terület benépesítése érdekében. Eme törekvésének ékes példája volt az 1616-ban kiadott térkép, amely az első ábrázolása volt a Massachusetts-öböl partmenti vidékeinek.
Smith igencsak fantáziadús térképe valójában egy korabeli „ingatlankatalógus” volt, ugyanis azon már elképzelt települések sora kínált vonzó letelepedési helyet a kalandvágyó angolok számára. Új-Anglia gyarmatosításának ügye mellé pedig még a trónörökös, a későbbi I. Károly szimpátiáját is sikerült megnyerni, ugyanis Smith megengedte, hogy a térképen ábrázolt objektumokat a herceg nevezze el.
A térkép és Smith kampányának igazi sikere abban rejlett, hogy Új-Angliát egy érintetlen, hatalmas gazdagsággal kecsegtető területként ábrázolta, nagyvonalúan „megfeledkezve” olyan „nehezítő tényezőkről” mint a környéket benépesítő indián törzsek. A jó reklám végül megtette hatását és 1620-ban útra is kelt az első nagyobb telepescsoport a Mayflower fedélzetén, megvetve ezzel a déli Virginia után a második jelentős angol gyarmati központ alapjait északon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap
