2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket
Herczeg Renáta

Galgamácsa királyi vadászkastélya

A Gödöllői-dombság vadban gazdag ecskendi erdőjének sűrűjében, Kálló és Galgamácsa között, de inkább utóbbihoz közel egykor kápolnára emlékeztető királyi vadászkastély rejtőzött. Az épület, mint egy erdei tündérház a semmiből emelkedett a sűrűben, majd amilyen gyorsan elkészült, olyan hamar le is pusztult. Története mesébe illő, látomásszerű lehetett volna, ám a falakat az „erdő boszorkányának” átka sújtotta, és egy rossz igézet szállta meg.

A XVIII. században Grassalkovich Antal által épített gödöllői pazar kialakítású barokk kastélyt a kiegyezés után a magyar állam adta koronázási ajándékul a császárnak és feleségének. Felújították, és fejlesztették a környékét. Mivel Ferenc József kedvelte a vadászatot, a vadban gazdag területre egy kisebb vadászkastélyt álmodtak a magyar urak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az uralkodó több időt töltsön Magyarországon, s így talán jobban megkedveli birodalmának ezt a területét és a magyarokat is.

Das ist ein Skandal!

Az építkezés levezénylésével Lónyay Menyhért pénzügyminisztert bízták meg, aki a legnagyobb titokban irányította a munkákat, s csak akkor jelentette be a császárnak és a nagyközönségnek a vadászkastély felépültét, amikor az elkészült. 1870-ben a bozótból font „bársonyfüggöny” széthúzása után azonban elszabadultak az indulatok. Nagy volt a megdöbbenés, s a remélt óriási öröm helyett hatalmas botrány kerekedett az ajándék körül. Az akkori ellenzék elsősorban a vadaskert kisajátítási eljárását nehezményezte, az építészek pedig a kastély stílusát nem találták megfelelőnek. A végső döfés Őfelségétől érkezett, a császár ugyanis kijelentette, hogy ilyen botrányokkal terhelt épületbe ő sosem fog ellátogatni. Ferenc József természetesen többször vadászott az erdőben, tudósítások szóltak a különleges trófeákról, amelyek a gödöllői lakosztályát és a lépcsőházát díszítették, de az ékszerdobozként csillogó vadászkastélyban tartott vacsorákról nem esett szó, így feltételezhetjük, hogy a koronás uralkodó betartotta ígéretét. Felesége, Erzsébet császárné bár néha megpihent itt, de hiába voltak ónémet stílusban berendezve termei, nem érezte magát otthonosan bennük.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

Az épületet Schulcz Ferenc pécsi építész tervezte romantikus stílusban. A német-osztrák katedrálisok ihlette kéttornyos főhomlokzatát a pompát sugárzó gótizáló hármasablakok, lépcsős oromzatok, kis fatornyok, karéjos ablaklezárások tették túlzóan mesterkéltté. A hátsó homlokzat pedig a maga egyszerű favázas szerkezetével a svájci vadászházakat próbálta megidézi, továbbá törekedtek az olcsóbb megoldásokra, falazatát polikróm téglából rakták, amelyet sokszor a kőművesek maguk faragtak késsel simára. Ez a kettősség, a pompa és az egyszerűbb kivitelezés, valamint a szegényesebb anyaghasználat nem vált az épület előnyére. A költségek csökkentése érdekében ugyanakkor az építkezésen helybeli mestereket és segédeiket foglalkoztatták, és az építőanyagot is megpróbálták minél közelebbről beszerezni. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár