Kolumbusz előtt több vándorlás is indult Amerika felé?
2015. május 11. 11:47
A régészek évtizedek óta vitáznak a „prekolumbiánus Újvilág” lakói érkezésének időpontjáról, egy most feltárt genetikai bizonyíték azonban még jobban összekuszálhatja a kérdést. Vajon egy nagy migráció során népesült be Amerika vagy több kisebb vándorlásra is sor került?
Korábban
Egy új perui genetikai kutatást alapul véve a kutatók szerint a kontinens egyetlen nagy migrációs hullám keretében népesült be, amely azonban évszázadokon át tartott, állítja a tekintélyes brit természettudományos folyóirat, a Nature. A tudósok általában egyetértenek abban, hogy az utolsó jégkorszak során, amikor a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott, az első amerikaiak az így láthatóvá váló, Szibéria és Alaszka közötti Bering-földhídon vándoroltak be az Újvilágba mintegy 17 ezer évvel ezelőtt.
Az Amerikába történő átkelés az utolsó nagy őskori migráció volt, ám sajnos ennek a hátterét ismerjük a legkevésbé. Éles vita zajlik például arról, hogy egy nagy vándorlásról, vagy több kisebbről beszélhetünk.
Az 1950-es években Augusto Cardich perui régész emberi maradványokat fedezett fel az Andok hegytetőinek barlangjaiban. Öt emberi (köztük egy nő egy két gyermek) DNS-t vizsgálva a kutatók megállapították, hogy mintegy 9 ezer évvel ezelőtt élhettek. Ezek az emberek azon első őskoriak között lehettek, akik ilyen magasban próbálták meg megtalálni szerencséjüket.
A Kaliforniai Egyetem és a Perui Nemzeti Régészeti és Történeti Múzeum szakértői újból megvizsgálták e pionírokat. A kutatók a genetikai elemzések során arra voltak kíváncsiak, hogy rokonaik voltak-e az északról bevándorlóknak. Ha genetikailag nem bizonyítható a rokonság, akkor ez azt jelentené, hogy nem csupán egy vándorlásra került sor.
A korábbi, egyéb ősi csontokon végzett vizsgálatok szerint minden bizonnyal több migrációra is sor került, azonban a most elvégzett elemzések azt mutatják, a Kolumbusz előtti időkben csupán egy nagyobb vándorlás lehetett. A közel hatvan évvel ezelőtt megtalált „hegylakók” azok leszármazottai, akik valaha generációkon keresztül a Bering-szoros körül éltek.
Az újabb kutatás nem győzött meg minden régészt, hiszen ez nem zárhatja ki véglegesen, hogy több, egymástól elkülönülő időszakokban, eltérő emberi csoportok indultak meg Amerika felé, azonban megerősíti az ellentétjét. A szakértők szerint a genetikai vonalak vizsgálata mellett figyelmet kell fordítani a bevándorlók terményeire, a kukoricára és burgonyára - illetve azok megkövült maradványaira - is, hiszen fontos információkat rejthetnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap