Az indiánok ősei évezredeket tölthettek a Bering-földhídon
2014. február 28. 14:23 MTI
Az amerikai indiánok ősei akár tízezer évet is átvészelhettek a Szibériát Alaszkával összekötő, ma már tenger borította Bering-földhídon, mielőtt Észak-Amerikába bevándoroltak volna - derült ki egy friss amerikai tanulmányból.
Korábban
A hosszabb ideje létező elméletet most a kövületek elemzésével is alátámasztották - olvasható a tudósoknak a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában. Az amerikai indiánok felmenői a legutóbbi jégkorszakot a Bering-földhídon vészelhették át, a leletek ugyanis azt mutatják, hogy viszonylag enyhe éghajlat uralkodott arrafelé.
A Utah-i és a Coloradói Egyetemek, a Londoni Egyetem és a brit Royal Holloway College kutatói olyan növények és rovarok fosszíliáit tanulmányozták, amelyek a Bering-földhíd üledékéből származnak. A híd ma a tengerszint alatt 50-60 méterrel található. A bogárkövületek elemzése azt mutatta, a 27 ezer éve kezdődött és mintegy 20 ezer éve véget ért jégkorszak idején a földhídon csak kicsit volt hűvösebb, mint ma ugyanabban a térségben - írták a kutatók.
John Hoffecker, a kutatás vezetője, a Coloradói Egyetem tudósa adatai szerint az elemzésből az is kiderült, a földhidat az utolsó jégkorszak idején cserjés-bozótos, némileg fás vegetáció borította. Ez a növényzet tette lehetővé, hogy az Ázsiából Amerikába vándorló népcsoportok életben maradjanak.
Akkoriban ez volt az egyetlen északi-sarkvidéki térség, ahol efféle növények előfordultak - hangsúlyozta Scott Elias geográfus, a Royal Holloway College kutatója. A fából az emberek "tábortüzet rakhattak a világnak ezen a fagyos vidékén" - fogalmazott Elias.
A tűzre elhullott emlősállatok csontjait helyezhették, kiolvadó zsírjuk tarthatta ébren a tüzet a sarkköri tél éjszakáin át, így maradhattak életben körülötte az emberek. Továbbra is vitatják, mikor érkeztek az első emberek az amerikai kontinensre. Sok régész abból indul ki, hogy körülbelül 15 ezer éve lehetett, amikor a gleccserek olvadása utat engedett nekik a szárazföld belsejébe.
Az indiánok ősei mintegy 25 ezer évvel ezelőtt indulhattak el Ázsiából. Az indulás és az érkezés közötti, legfeljebb 10 ezer éves időszakadékot hidalja át az új, immáron régészeti adatottal alátámasztott elmélet - írták a tudósok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap