Még a perzsák sem találtak rá a szidóni templom titkos szobájára
2015. március 3. 18:11
A dél-libanoni Szidón városának frères-i régészeti lelőhelyén egy titkos szobát fedeztek fel a British Museum régészei, valamint libanoni szakemberek. A monumentális földalatti terem valószínűleg az ötezer éves település bronzkori templomához tartozik.
Korábban
A felfedezést nem feltárás előzte meg, a területen a lelőhely melletti Nemzeti Múzeum alapjait lefektető munkások dolgoztak. Tíz évvel ezelőtt a szakemberek rábukkantak egy „Szentek szentjének” nevezett földalatti szobára, amely i. e. 1300-ból való, s a kutatók szerint az ősi istenek imádásának helyszíne volt. A most felfedezett titkos terem közvetlenül e szoba mellett található.
A régészek vezetője, Claude Serhal Doumit szerint a felfedezés igen jelentős, a termet pedig olyan jól elrejtették a kíváncsi szemek elől, hogy még a későbbi korok építői sem vették észre, így a tetejére építkeztek. „A perzsa időszak építkezései gyakorlatilag hermetikusan lezárták a monumentális szobát, amelyben érintetlen, többek között helyben előállított, valamint Ciprusról és Mükénéből importált kerámiákat találtunk” - olvasható a kutatócsoport közleményében.
A most feltárt, hatalmas kövekből épült szoba hét és fél méterrel az utcaszint alatt található, belmagassága pedig négy és fél méter. „Faanyagokat, fazekas termékeket, valamint rituális ünnepségek lakomái során használt edényeket találtunk a teremben” - mondta Doumit a The Daily Starnak.
A titkos szobában talált egyik edény
A British Museum régészei már 17. éve kutatnak a libanoni Régészeti Főigazgatóság jóváhagyásával Libanon déli részein. Tavaly májusban például egy ritka, föníciai papot ábrázoló szoborra bukkantak a helyszínen, amely a szakértők szerint az utóbbi évtizedek legjelentősebb felfedezése lehet a közel-keleti országban.
Libanon déli része a világ legrégebbi folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések az i. e. 4. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón az i. e. 2. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa lett.
A település i. e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög, majd római uralom következett. A Biblia szerint Krisztus, illetve Pál apostol is járt Szidónban. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Oszmán Birodalom része volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Bunkerország apafigurája, akit minden bűne ellenére mélyen gyászolt népe
- Minden várakozást felülmúlt a Skála kezdeti sikere
- Gumibottal nyomták el a gyertyák lángját Pozsonyban
- Még rendőrök sem tudták megfékezni a tömeget a Corvin Áruház első megnyitóján
- Elrendelői sem tartották be a magyarországi szesztilalmat
- Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
- A kommunizmus áldozataira emlékezünk ma
- Lenin szobra előtt sorolta el Sztálin bűneit a szovjet főtitkár
- Eltitkolta Lenin utódja a forradalmár politikai végrendeletét
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap