Újraírhatja az emberi történelmet egy kagylóhéj

A tudósok szerint a lelet legalább 430 ezer éves lehet, ami 300 ezer évvel régebbinek számít, mint azok az eddig ismert művészeti emlékek, amelyeket a modern- vagy a neandervölgyi emberek készítettek. Stephen Munro, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója szerint a lelet megtalálásának a helye, valamint a kora is arra utal, hogy a mintát a kagylóhéjra egy régebbi emberi ős, a Homo erectus készíthette.

A felfedezés, amely Stephen Munro szerint újraírhatja az emberi történelmet, 2007-ben történt, amikor a kutató kagylóhéjakról készített digitális fotókat. Később újra elővette a maradványokat, és akkor fedezte fel a vésett geometriai mintát az egyik kagylóhéjon. A tudós szerint az ilyesfajta vésések az ismert régészeti feljegyzések szerint a világon máshol csak 130 ezer évvel ezelőtt bukkantak fel.

Stephen Munro azt is hozzátette, hogy a lelet alátámasztja azt az elméletet, miszerint a korai emberek nem füves vidékeken folytattak vadászó életmódot, hanem a tenger mellett éltek és kagylókkal táplálkoztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2011

• A hódolat ünnepe
• Liszt: a kompozítor
• Szeretni kell, ennyi az egész
• Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
• Tutanhamon utolsó őre
• Horthy és Gömbös: két kultuszteremtés Magyarországon
• Liszt Ferenc furcsa famíliája
• Liszt: a szívtipró