A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*
* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek.
Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!
HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.
Gyors. Olcsó. Kényelmes.
Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.
Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Tökéletes karácsonyi ajándék.
Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
99 éve, 1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. Ez volt az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította.
98 éve, 1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetség
98 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely napot az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az erről szóló, 2010. évi XLV. törvénnyel.
Erdélyt már jó másfél évvel Trianon előtt elveszítette a magyar állam, amikor 1918. december 1-jén Gyulafehérvárott a Román Nemzeti Tanács a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kinyilvánította Erdély elszakadását Magyarországtól és csatlakozását a Román Királysághoz.
100 éve, 1918. október 31-én lőtték le otthonában Tisza Istvánt, Magyarország korábbi miniszterelnökét. Ebből az alkalomból került sor az Országház Főrendiházi üléstermében az 1918 – A nagy összeomlás című emlékkonferenciára. A téma elismert kutatói nyolc előadás keretében járták körül a dualizmuskori magyar történelem emblematikus alakja körül felmerülő kérdéseket.
94 évvel ezelőtt, február 15-én került sor Magyarország utolsó máig érvényben lévő területi növekedésére – ekkor „tért haza” ugyanis a Népszövetség döntése értelmében két magyar falucska, Somoskő és Somoskőújfalu Nógrád-vármegyében, amihez mesébe illő módon egy sikeres műtét vezetett el.
Az évszázadokig egységes közép-európai birodalom helyét számos új, kisebb állam foglalta el 1918 után. Az első világháborút követő zavaros években azonban nem csak a jól ismert utódállamokat kiáltották ki, hanem rövid időszakokra más, mára nagyrészt már elfelejtett államalakulatok is megszülettek.
100 évvel ezelőtt foglalták el az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak, miután megakadályoz-ták a mélyebb román benyomulást Erdélybe. A román fővárosban néhányan üdvrivalgásba kezdtek az ellenség láttán.
Milyen szerepet játszott a döntésben George Clemenceau magyar menye? Igazak-e az összeesküvés-elméletek? Az utódállamok valóban hajózható folyóknak állították be patakjainkat, csak azért, hogy így nagyobb területhez jussanak? Volt-e titkos záradéka a békeszerződésnek?
A magyar kormány nevében Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írta alá a 14 részből álló békeszerződést.
A 91 éve aláírt trianoni békeszerződés a két világháború közti magyar kulturális élet majdnem mindegyik alkotóját megrázta. A diktátum ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon az Illyés Gyula által csak ötágú sípnak nevezett, több központra tagolódó magyar irodalom.
Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.
