Zöld főváros: Budapest parkjai
2020. július 13. 16:12 Szende András
Korábban
A Városliget
A Rákos-patak egykori mellékága menti terület a XVIII. században csupán városszéli mocsár és puszta volt. A fásítás Mária Terézia erdőtörvénye után kezdődött, majd a terület a Batthyányak birtokába került.
Az időközben Pest város birtokába kerülő terület rendezésére a Szépítő Bizottmány 1813-ban pályázatot írt ki. Heinrich Nebbien nyertes és nagyrészt megvalósított terve az európai kertépítészet-történet egyik jelentős alkotása, és a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja.
A Liget fénykora a reformkor végéig tartott: rendezték a tavat, a szigeteket és a területet átszelő vízfolyást, megtörténtek a növénytelepítések, kialakultak a sétányok és a részben ma is meglévő Rondó, vagyis a platán-körönd a Városligeti fasor végpontjánál.
A hanyatlás területcsökkenéssel és beépítéssel járt: az 1846-ban átadott Pest–Vác vasútvonal átvágta a Ligetet, amely eredetileg a mai Szabolcs utcáig tartott, majd 1866-ban átadták az Állatkertet, amely szintén újabb jelentős területet foglalt el az eredeti parkból.
Az Andrássy út átadásával alapvetően megváltozott a terület szerkezete, a Rondó helyett új fő megközelítési pont keletkezett.
Az 1885-ös Országos Kiállítás, majd az 1896-os Millenniumi Kiállítás idején számos ideiglenes pavilont emeltek. Ezek közül a közönség által leginkább megkedvelt „Történeti Épületcsoport”, vagyis a Vajdahunyad vára tartós anyagokból újjáépült.
A ma is százhektáros Liget Budapest számos emblematikus épületének, valamint közkedvelt intézményének otthona. A sokat megélt terület a jelenleg is folyó átalakítása nyomán a főváros új kulturális erőterévé válhat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.