Zöld főváros: Budapest parkjai
2020. július 13. 16:12 Szende András
Korábban
A Városliget
A Rákos-patak egykori mellékága menti terület a XVIII. században csupán városszéli mocsár és puszta volt. A fásítás Mária Terézia erdőtörvénye után kezdődött, majd a terület a Batthyányak birtokába került.
Az időközben Pest város birtokába kerülő terület rendezésére a Szépítő Bizottmány 1813-ban pályázatot írt ki. Heinrich Nebbien nyertes és nagyrészt megvalósított terve az európai kertépítészet-történet egyik jelentős alkotása, és a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja.
A Liget fénykora a reformkor végéig tartott: rendezték a tavat, a szigeteket és a területet átszelő vízfolyást, megtörténtek a növénytelepítések, kialakultak a sétányok és a részben ma is meglévő Rondó, vagyis a platán-körönd a Városligeti fasor végpontjánál.
A hanyatlás területcsökkenéssel és beépítéssel járt: az 1846-ban átadott Pest–Vác vasútvonal átvágta a Ligetet, amely eredetileg a mai Szabolcs utcáig tartott, majd 1866-ban átadták az Állatkertet, amely szintén újabb jelentős területet foglalt el az eredeti parkból.
Az Andrássy út átadásával alapvetően megváltozott a terület szerkezete, a Rondó helyett új fő megközelítési pont keletkezett.
Az 1885-ös Országos Kiállítás, majd az 1896-os Millenniumi Kiállítás idején számos ideiglenes pavilont emeltek. Ezek közül a közönség által leginkább megkedvelt „Történeti Épületcsoport”, vagyis a Vajdahunyad vára tartós anyagokból újjáépült.
A ma is százhektáros Liget Budapest számos emblematikus épületének, valamint közkedvelt intézményének otthona. A sokat megélt terület a jelenleg is folyó átalakítása nyomán a főváros új kulturális erőterévé válhat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.