Zénobia, a legendás palmürai királynő, aki szembe mert szegülni Rómával
2018. március 6. 12:06
Furfangos politikus, bölcs vezető, tántoríthatatlan szabadságharcos, meg nem alkuvó királynő: a napjainkban az Iszlám Állam kezei által szomorú pusztulást szenvedő Palmüra legnagyobb uralkodója volt Zénobia, aki Kleopátra rokonának tartotta magát, és aki városából birodalmat kovácsolva elfoglalta Egyiptomot, egyszerre tartva vissza a római és a perzsa birodalmak támadásait.
Korábban
A sivatag gyöngye
A Kr. u. 3. században Palmüra a gazdagság, kultúra és hatalom városa volt. Az azonos nevű római provincia fővárosaként a birodalom keleti határához feküdt közel, így jó okkal szolgált színhelyéül királynője függetlenedési kísérletének.
A Rómával való konfrontálódás évtizedek óta érlelődött. A 3. század közepére a birodalom politikai és gazdasági válságba került, határait folyamatos támadások érték, központja pedig gyengélkedett. Valerianus császár 260-ban katasztrofális vereséget szenvedett és perzsa fogságba esett, aminek következtében Róma területein még nagyobb zűrzavar támadt. Európában a gallok lázadtak és készültek elszakadni. A birodalom gyenge volt és minden figyelmét a külső támadások kötötték le. A keletről figyelő Zénobia meglátta a lehetőséget, hogy saját birodalomra tegyen szert.
Palmüra régóta együttműködött Rómával, és ez igen nyereséges politikának bizonyult. A mai Szíria közepén, Damaszkusztól kb. 210 kilométerre északkeletre fekvő város felvirágzott, mióta az 1. században római fennhatóság alá került. A Róma uralta mediterrán térség és az ázsiai nagy birodalmak találkozásánál fekvő város nagy stratégiai és gazdasági jelentőségre tett szert.
A sivatagokon átkelő karavánok egyik, majdhogynem kötelező pihenőhelyeként elegendő vagyon áramlott Palmürába ahhoz, hogy uralkodói megszépíthessék a várost, miközben domináns pozíciót vívtak ki maguknak a térségben. „A sivatag gyöngyeként” ismert város híres volt impozáns nevezetességeiről, mint például a diadalív és az amfiteátrum. A 3. század közepére a palmürai „birodalom” már egyfajta függetlenségnek örvendhetett, de szigorúan római kliensállamként. Zénobia ezen szándékozott változtatni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap