Viktória-szendvics és Margherita pizza – hét különös fogás, amelyet híres emberekről neveztek el
2025. január 12. 09:50 Múlt-kor
Az előkelő éttermek menükártyáin a legtöbb étel kap valamilyen jelzőt, amely alapjaiban határozza meg magát az étket. De vajon tudjuk-e, hogy kiről nevezték el a Benedek-tojást? Hogy ki készítette el először a Margherita-pizzát? Vagy hogy miért vitázik egy habcsókos süteményen Ausztrália és Új-Zéland? Ahogy nekünk, embereknek, úgy az ételeknek is külön történelmük van.
Korábban
A Rockefeller-osztriga titka
1899 óta őrzi hétpecsétes titok a New Orleans-i Antoine’s étterem tulajdonosa, Antoine Alciatore fia, Jules által megálmodott ételkülönlegesség, a Rockefeller-osztriga receptjét.
A saját héjába visszatöltött, grillen vagy sütőben készült, csupán 15 dollárba kerülő ínyencség máig vonzza a gasztronómia szerelmeseit. Becslések szerint az eltelt több mint száz évben mintegy 3,5 millió alkalommal rendeltek belőle az étteremben.
Az ifjú séf azért találta ki a különleges csemegét, mivel a szintén népszerű éticsigás ételekben igencsak hiányt szenvedtek. Tökéletes marketingfogásként az akkor leggazdagabb amerikairól, John D. Rockefellerről nevezték el.
John D. Rockefeller
Az ötlet a dúsgazdag üzletembernek is tetszett, és gyakran rendezett partikat Alciatore-éknél, ahol az egyik fogás természetesen a róla elnevezett osztriga volt.
A századforduló óta számos ínyenc és konkurens séf kívánta megfejteni a luxusétel receptúrájának titkát, állítólag a következő összetevőket minden bizonnyal tartalmazza a fogás: osztriga, bacon, zsemlemorzsa, petrezselyem, fokhagyma, mogyoróhagyma, tejszín, parmezán sajt, ánizslikőr és vaj.
Egy 1986-os kutatás során egy százéves Rockefeller-osztrigát vizsgáltak meg laboratóriumi körülmények között, kiderült, hogy az ínyencségben mindezek mellett helyet kapott még olívaolaj, reszelt angolzeller szára, pépesített petrezselyem és kapribogyó is.
Néhány ételkutató a spenótot tartja „felelősnek” a mártást uraló zöld színért, az Antoine’s séfjei azonban ezt rendre cáfolják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 19:05
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 15:05
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai 12:20
- A jégvihar, ami megbénította az országot 10:32
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone tegnap
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét tegnap
- Hangszert is készített és feltalálta bifokális lencsét az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin tegnap
- Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt tegnap
