Vesztére indult El Dorado keresésére I. Erzsébet kedvenc felfedezője
2020. május 25. 17:48 Múlt-kor
Keveseknek adatik meg az a megtiszteltetés, hogy egy nem létező helyet elhelyezzenek a térképen, I. Erzsébet angol királynő egyik elsőszámú udvaronca és felfedezője, Sir Walter Raleigh azonban közéjük tartozott. A szóban forgó hely pedig nem más, mint a legendás El Dorado aranyvárosa, amelynek létét a korabeli szóbeszéd a mai Venezuela területén feltételezte. Főként az angol hajósnak köszönhető a máig népszerű mítosz hosszú élete.
Korábban
Arannyal borított ember, vagy aranyból épült birodalom?
A legenda különféle változatai valójában még abban sem voltak egységesek, hogy micsoda is pontosan El Dorado: a konkvisztádorok közül egyesek várost, mások teljes országot vagy akár birodalmat kerestek e néven, a későbbiekben sokak képzeletében bányává alakult át.
Az 1530-as években, amikor a kifejezés szárnyra kapott az Újvilágba érkező spanyolok körében, az El Dorado név alatt egy személyt értettek: az „aranyembert”, aki a csibcsa nevű andoki törzs egyik rítusában vett részt, és tetőtől talpig behintették aranyporral. Ez tekinthető a legenda kiindulópontjának, amely az évtizedek, majd évszázadok során teljességgel átalakult.
A mítosz fennmaradásához azonban szükség volt Raleigh-ra is. El Dorado neve ugyanúgy a múlt homályába veszhetett volna, mint Paititi, Cibola vagy Quivira neve, amelyek hasonló „elveszett” aranyvárosokat jelöltek, és amelyeknek egytől-egyig akadtak hívőik.
Mire Raleigh az 1580-as években először hallott El Doradóról, a spanyolok több sikertelen expedíciót is indítottak megkeresésére.
Valószínűleg 1586 őszén, egy Don Pedro Sarmiento de Gamboa nevű konkvisztádor mesélt neki róla, akit Raleigh kalózai („privatérjai”) augusztusban ejtettek foglyul az Atlanti-óceánon. Sarmiento mintegy 30 évet töltött eddigre az Újvilágban, és igencsak tapasztalt felfedezőnek számított.
Tekintve, hogy a kontinens egészét még sokáig nem térképezték fel, és a spanyolok két nagy birodalmat – az inkákét és az aztékokét – is leigázták mintegy 70 évvel korábban, az angolok számára egyáltalán nem tűnt lehetetlennek, hogy az Újvilág tartogat még hasonló meglepetéseket.
Raleigh Sarmientótól hallhatott először Don Antonio de Berrióról is, egy másik konkvisztádorról, aki állítása szerint elérte El Dorado határvidékét 1585-ben, egy 18 hónapos út során, az Orinoco felső folyásánál.
Raleigh számára elsősorban a Berrióval és a többi spanyollal való rivalizálás tette annyira fontossá a legendás birodalmat: ha neki sikerülne felfedezni, Anglia hasonló, vagy akár sokkal gazdagabb tengerentúli birodalomhoz jutna, mint amelyből Spanyolország fedezte ekkoriban nagyhatalmi státuszát Európában.
Abban reménykedett, El Dorado gazdagságához képest a spanyol uralkodó „fügék és narancsok királya” lenne csupán.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
